Romániában a háztartások kiadásainak legnagyobb részét nem az élelmiszerek vagy a szolgáltatások teszik ki, hanem az állam felé fizetett terhek.

A statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint a háztartások összes kiadásának 33,6 százaléka – vagyis több mint egyharmada – adókra, járulékokra és egyéb befizetésekre megy el. Ez meghaladja a nem élelmiszer jellegű termékekre és szolgáltatásokra fordított összegeket együttvéve. A számok alapján a romániai lakosok gyakorlatilag minden hónap egyharmadát a közköltségvetés számára „dolgozzák le”, számol be a HotNews.

A fogyasztási kiadások között a legkisebb arányt az oktatás képviseli: egy háztartás havonta átlagosan mindössze 26 lejt fordít erre, ami a teljes fogyasztás csupán 0,5 százaléka. Mindez különösen figyelemre méltó egy olyan gazdaságban, amely gyakran hangsúlyozza a humán tőke fontosságát, miközben a háztartások gyakorlatilag alig fektetnek bele.

Jelentős különbségek figyelhetők meg a városi és a vidéki jövedelmek között is. A városi háztartások bevételei átlagosan 1,4-szer magasabbak, ugyanakkor vidéken a kiadások mintegy 11 százalékát saját termelés fedezi. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság egy része továbbra is az önellátás és a cserekereskedelem logikája szerint működik.

A 2025-ös év negyedik negyedévében az átlagos havi összjövedelem nominális értéken 9454 lej volt családonként, ami személyenként 3804 lejt jelent. Ez 0,4 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest, míg éves összevetésben 10,3 százalékos emelkedést mértek. Ugyanebben az időszakban a havi átlagos kiadások 8075 lejt tettek ki családonként, ami a teljes jövedelem 85,4 százalékának felel meg.

A jövedelmek legnagyobb részét továbbra is a bérek adják: a bruttó fizetések és egyéb bérjellegű juttatások havi 6466 lejt tettek ki családonként, ami az összjövedelem 68,4 százaléka. Emellett a szociális juttatások is jelentős szerepet játszanak, közel 20 százalékkal járulva hozzá a családok bevételeihez.

A lakóhely szerinti bontás további különbségeket mutat. A városi háztartások havi átlagjövedelme 10 785 lej volt, ami 1,4-szerese a vidéki értéknek, míg az egy főre jutó jövedelem 4511 lej, azaz 1,5-szer magasabb, mint vidéken. Ezzel szemben a természetbeni jövedelmek aránya vidéken 10,5 százalék, ami háromszorosa a városi aránynak.

A kiadások szerkezetét tekintve a háztartások havi szinten átlagosan 4834 lejt fordítanak fogyasztásra, ami az összkiadások 59,9 százaléka. Ezzel szemben az állam felé irányuló befizetések – adók, járulékok és egyéb hozzájárulások – elérik a 2711 lejt, azaz a teljes kiadások több mint egyharmadát.

A városi és vidéki kiadások között is számottevő eltérés mutatkozik. A városi háztartások havi kiadásai átlagosan 9144 lejre rúgnak, ami több mint 1,3-szorosa a vidéki értéknek. Egy városi lakos átlagosan 3825 lejt költ havonta, ami 1,4-szerese egy vidéki lakos kiadásainak. A kiadási szerkezetben is eltérések vannak: városon az adók és járulékok aránya 36,8 százalék, ami 8,1 százalékponttal magasabb, mint vidéken. Ezzel szemben vidéken jóval nagyobb szerepet játszik a saját termelésből származó fogyasztás, amely a teljes kiadások 10,9 százalékát teszi ki – négyszer annyit, mint a városi környezetben.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy a romániai háztartások pénzügyi helyzetét jelentős mértékben meghatározzák az állami terhek, miközben a jövedelmek növekedése és a fogyasztási szerkezet továbbra is jelentős egyenlőtlenségeket tükröz a különböző régiók és társadalmi csoportok között.