A bihari megyeszékhely minden egyes lakosára 816 euró értékű önkormányzati adósság jut.

A hazai nagyvárosok összesített adósságállománya hozzávetőleg 1,5 milliárd euró, írja az europalibera.org. A leginkább eladósodott romániai nagyváros Nagyvárad. A bihari megyeszékhely adósságállománya jelenleg 150 millió euró. 2020-ban a város által felvett hitelek még csak 60 millió eurót tettek ki, mely összeg négy év alatt a két és félszeresére nőtt.

Florin Birta polgármester elmondása szerint ennek a fő oka az, hogy tavaly minden idők legnagyobb összegét fordították beruházásokra, 184 millió eurót. Ennek az 55 százalékát tették ki az uniós források és a kormány hozzájárulásai.

Jelenleg minden egyes nagyváradi lakosra 816 euró önkormányzati hitel jut, ami a legmagasabb érték országos szinten.

Abszolút értékben természetesen nem Nagyvárad, hanem a hozzávetőleg kilencszer annyi lakosú Bukarest vezet. A főváros adósságai több mint 300 millió euróval nőttek a legutóbbi választások óta, 824 millió euróra. A főpolgármesteri hivatal által felvett hitelekből 480 euró jut minden bukaresti lakosra.

Ehhez azonban hozzájön a kerületi önkormányzatok adósságállománya, ami az 1. és a 2. kerület esetében 550 euró/fő körül van.

Konstanca és Iași városok egy főre eső adósságállománya megegyezik, 207 euró, míg Craiován jóval kisebb, 167 euró.

Négy évvel ezelőtt a nagyvárosok közül Brassónak volt a messze legkisebb adósságállománya, mindössze 9 millió euró, ami azóta 4 millióra csökkent. Ez azt jelenti, hogy jelenleg egy brassói lakosra 20 eurónál kevesebb önkormányzati hitel esik.

Temesvár adósságállománya 2023 szeptemberének a végén 130 millió euró körül volt, míg a kolozsvári önkormányzat honlapján az adósságállományra vonatkozó legfrissebb adat 2022-es.

Önmagában az adósságállomány nem minősíti egy városvezetés munkáját, állítja Irina Zamfirescu, a Bukaresti Egyetem oktatója, civil aktivista: „Ezeket az információkat egy tágabb perspektívában kell vizsgálni. (…) Lehet, hogy egy önkormányzat azért nem vett fel hiteleket, mert nem kezdett bele egyetlen nagyobb beruházásba sem. Azonban lehet, hogy nagyon eredményesen pályázott uniós forrásokra, s kizárólag ezekből finanszírozta a beruházásait”.

Véleménye szerint a jó gazdálkodást nem ugyanazt jelenti magánszemélyek és települési önkormányzatok esetén. „Az, hogy pénz marad a helyi költségvetésben, nem egyenértékű azzal, hogy valaki takarékoskodik. Előbbi a közpénzek rossz kezelésével, a közösség igényeinek korlátozott megértésével egyenértékű” – idézi Irina Zamfirescut az europalibera.org.