A külföldi befektetők pedig főleg azokba a megyékbe mennek, ahol van használható autópálya.

Évről-évre nő a befektetések formájában Romániába érkező külföldi tőke összege. 2011-ben 1,7 milliárd eurót tettek ki a befektetések, 2021-ben azonban már 8,94 milliárdot. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a közvetlen külföldi befektetések összértéke a 2011-es 54 milliárd euróról 2021-re 100 milliárd euró fölé nőtt. 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászainak Romanian Economic Monitor nevű kutatási programja azt vizsgálta, hogy milyen hatást gyakorolnak a befektetések egy adott megye gazdaságára. Megyei bontásban a külföldi tőke nagyon egyenlőtlenül oszlik el: 60 százaléka Bukarestbe és Ilfovba került, a fennmaradó 40 százalékon pedig 40 megye osztozik.

Az éllovas Temes (4,8 milliárd euró), majd Prahova (3 milliárd), Brassó (2,6 milliárd), Kolozs (2,3 milliárd) és Konstanca (2 milliárd) következik. A legkisebb értékű külföldi befektetésekre Gorj (0,007 milliárd euró), Mehedinți (0,016 milliárd), Vaslui (0,036 milliárd) és Botoșani (0,080 milliárd) megyékben került sor.

A székely megyék országos viszonylatban az átlag fölött állnak, Erdélyben azonban le vannak maradva. Hargita megyében 2021 végéig 253 millió euró értékű külföldi befektetés történt, míg Háromszéken 396 millió. Ennél kevesebb idegen tőke csak Beszterce-Naszódba és Krassó-Szörénybe érkezett, 173, illetve 242 millió euró. A Hargitánál kisebb lélekszámú Szilágy megyébe 422 millió eurónyi külföldi tőke áramlott, a gazdaságilag nem túl acélos Hunyadba és Máramarosba pedig 499, illetve 824 millió. Maros megyében 1,991 milliárd euró, Biharban 1,014 milliárd, Szatmár pedig 604 millió euró volt a külföldi befektetések összértéke.

Az adatok azt mutatják, hogy a befektetések pozitívan hatnak az átlagbérre. Erdélyben a legtöbb külföldi befektetéssel rendelkező megyékben (Temes, Kolozs, Szeben, Brassó) lehet a legjobban keresni, az átlagfizetés pedig a befektetések terén is utolsó Beszterce-Naszódban volt a legkisebb.

Ugyanakkor vannak paradox helyzetek is. Gorj megyét elkerülték a külföldi befektetők, az átlagbér mégis 3008 lej, míg Aradban csak 2972 lej, pedig ott 1,5 milliárd eurót fektettek be. Bihar és Vaslui szinte egy szinten áll az átlagfizetés tekintetében, annak ellenére, hogy előbbibe közel harmincszor több külföldi tőke érkezett, mint utóbbiba.

„Ezek a megyepárok extrém példák, a közvetlen külföldi tőkebefektetések és a nettó átlagbér közti összefüggés pozitív, azonban a kapcsolat nem éppen egyértelmű és erős” – olvasható a tanulmányban.

Ennek az egyik oka az, hogy minél több a befektetés, annál kisebb a közalkalmazottak aránya egy megyében, ugyanakkor utóbbiak jóval többet keresnek. 2021-ben az eltérés közel 28 százalék volt az állami alkalmazottak javára. Így például Gorj és Vaslui megyékben 78, illetve 66 volt a versenyszférában dolgozók aránya, addig Aradban és Biharban 84, illetve 83 százalék.

Erdélyben Krassó-Szörényben és Hargitában volt a legalacsonyabb a magánszektorban dolgozók aránya, 74, illetve 76 százalék, s Brassóban, Szebenben és Aradban a legmagasabb, 85 százalék. Országos szinten Ilfov jelenti a csúcsot, ahol a munkavállalók 92 százaléka dolgozik a versenyszférában.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a közúti infrastruktúra állapota nagyban befolyásolja a külföldi befektetéseket. „Világosan látszik, hogy azok a megyék, melyeknek van már működő autópályájuk vagy fejlettebb logisztikai infrastruktúra közelében találhatók, több befektetést vonzanak” – állapítják meg a szerzők.