Tárolnunk kellene a villanyáramot, mert a szélturbinák és a napelemparkok gyakran nem olyankor termelnek, amikor szükség lenne az energiára.

Július folyamán, a nagy kánikula idején kritikushoz közeli állapotban volt a hazai energetikai rendszer, időnként az országos fogyasztás 30 százalékát kellett méregdrága importáramból fedezni. Ehhez több tényező járult hozzá, mondja Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnöke.

A cernavodai atomerőmű egyik reaktora kétszer is meghibásodott, s leállt az elmúlt időszakban, a hozzávetőleg 3000 MW beépített kapacitású szélturbinákra pedig nyáron nemigen lehet számítani, jellemzően alacsony a hatásfokuk. A probléma az esti órákban jelentkezett, amikor a háztartások csúcsra járatták a fogyasztást, ami, a hőség, illetve a klímaberendezések miatt a megszokottnál magasabb volt. Este 8 után már a napelemparkok sem igen táplálnak energiát az országos hálózatba, így aztán az import jelentette az egyedüli mentőövet.

1000 MW helyett 50 MW

„Az ilyen helyzetekre tárolókapacitások telepítése jelentené a megoldást. 1000 MW már sokat javítana a helyzeten” – nyilatkozta a szakember a Maszolnak.

A gond az, hogy jelen pillanatban az 1000 MW-tól olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől. „Ebben az évben Románia épp csak eléri az 50 MW beépített tárolási kapacitást” – írja egy elemzésben a cursdeguvernare.ro Virgiliu Ivanra, az Országos Energetikai Diszpécserszolgálat vezetőjére hivatkozva. Ez elenyésző mennyiség, figyelembe véve, hogy az ország tavalyi áramtermelése 57,1 millió MWh volt. A legnagyobb önálló tárolási kapacitás mindössze 6 MW/24 MWh, mely a megújuló energiatermeléssel foglalkozó Monsson Group és az egyetlen hazai akkumulátorgyártó, a Prime Batteries Technology közös befektetése.  

Romániának a szél- és napenergiát használó áramtermelési beépített kapacitása jelenleg közelít az 5000 MW-hoz, azonban néhány éven belül el fogja érni a 10 ezer MW-ot. „Ehhez a növekvő teljesítményhez kellene igazítani a tárolási kapacitást” – mondja Nagy-Bege Zoltán. A megújuló energiaforrásokkal az a gond, hogy a termelési görbéjük gyakran egyáltalán nem követi a fogyasztás alakulását, ezért időnként túltermelés, máskor pedig áramhiány jelentkezik.

A létező energiatárolási kapacitás tehát a minimálisan szükségesnek csupán a huszadrésze. 1000 MW áramtárolási beépített kapacitás létrehozásának a költségei milliárd eurós nagyságrendűek, a pontos összeget azonban nehéz felbecsülni, mivel az alkalmazott technológiától függ.

Kapcsolódó

Lélegeztetőgépen van az energetikai rendszer, az import tartja életben

Időnként a Magyarország és Bulgária felől érkező áram fedezi az országos fogyasztás mintegy 30 százalékát.  

villanyáram áram energetika import erőmű áramtermelés

„A tárolási kapacitás nem kell feltétlenül akkumulátoros legyen” – hangsúlyozza az ANRE korábbi alelnöke. Az alternatívák egyikét a szivattyús-tározós erőművek jelentik, amilyen a tárnicai lenne, de léteznek sűrített levegős és hidrogénen alapuló tárolási technológiák is.

A Transelectrica közelmúltban közzétett elemzése szerint Romániának 2000-4000 MW áramtárolási beépített kapacitásra lenne szüksége, illetve 20 ezer MWh betározott energiára ahhoz, hogy biztosítani lehessen az áramszolgáltató rendszer stabilitását.  A Transelectrica felhívja a figyelmet, hogy a szivattyús-tározós vízerőművek élettartama 50 év, míg az akkumulátoroké mindössze 10.

Fenyeget az országos áramszünet

Az elemzés rámutat, hogy július folyamán volt példa rá, hogy a szélerőművek termelési kapacitása kevesebb, mint egy óra alatt 1600-1700 MW-tal nőtt, ami nagy veszélyeket rejt magában.

„A szélenergia ehhez hasonló termelési változásainak jelentős negatív hatása lehet az összekapcsolt hálózatok működésére, az egyensúlyhiány a feszültségingadozás mellett a vonalak hullámszerűen terjedő kiesését, az európai energetikai rendszer alegységekre való szétesését, sőt, nagy áramszünetet okozva” – idézi a dokumentumot az economica.net.

Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint 2030-ig kellene létrehozni 2000 MW akkumulátoros és 2000 MW szivattyús-tározós erőműves áramtárolási kapacitást. Utóbbinak a gyenge pontja az, hogy ilyen rövid idő alatt kivitelezhetetlen. A tárnicai erőmű megvalósíthatósági tanulmánya az év végére kell elkészüljön. A közbeszerzési eljárást a jövő év folyamán lehetne kiírni, a munkálatok pedig jó esetben valamikor 2027-ben kezdődhetnének el. Korábban épp Burduja nyilatkozta azt, hogy komplex beruházásról van szó, aminek a kivitelezése 8-10 évet vesz majd igénybe, feltéve, ha meglesz rá a szükséges 1 milliárd euró.

Ez ideális esetben is a negyedik évtized közepét jelenti, márpedig, megfelelő áramtárolási kapacitás nélkül, nehezen elképzelhető, hogy addig kihúzzuk országos méretű áramszünet nélkül.

Mindezek ellenére Nagy-Bege Zoltán szerint nem volna etikus a napelemekkel rendelkező fogyasztókat, a prosumatorokat, saját tárolási kapacitások létrehozására kötelezni. „Ezek akkor ártanak a rendszernek, ha túl vannak méretezve. Mivel a kereskedelmi modell kecsegtető, megtörténik, hogy egy 10 kW beépített fogyasztású családi ház 40-50-60 kW beépített teljesítményű napelemet szerel fel. Itt kellene meghúzni a határt” – véli a szakember.

Nagyon valószínű, hogy az idei áramkrízis nem ért még véget, a hétvégétől ugyanis ismét hőséget jósol a meteorológia.