Az Európai Bizottság (EB) azt javasolja, hogy a nukleáris energiával és a földgázzal kapcsolatos beruházások bizonyos feltételek mellett zöld befektetéseknek minősüljenek - mutat rá egy elemzésében a DPA.

Bár hosszú távú célja az áttérés a megújuló energiaforrásokra, az EB javaslata megosztotta az Európai Unió tagállamait: Franciaország, Svédország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Románia támogatja, Spanyolország, Dánia, Ausztria, Luxemburg és Portugália pedig ellenzi. Nem egyértelmű az álláspontja ebben a kérdésben Németországnak, Belgiumnak, Hollandiának, Olaszországnak, Görögországnak és Ciprusnak.

Franciaország például keményen lobbizott azért, hogy a nukleáris energia is zöld címkét kapjon a taxonómiai rendelet néven ismert uniós befektetési besorolási rendszerben, mert a világ egyik vezető atomenergia-termelőjeként azt reméli, hogy a tervezett új erőműveihez befektetőket tud vonzani. Svédország is zöld címkét adna az atomenergiának a taxonómiai rendeletben, de többek között jobb javaslatokat is szeretne látni a radioaktív hulladék elhelyezésére.

Finnország jelentős mértékben használja a nukleáris energiát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, és támogatja a felvételét a zöld beruházások listájára. A lengyel kormány többször is kérte az atomenergia- és földgázprojektek felvételét a zöld beruházások listájára. Az országnak jelenleg nincs atomreaktora, de 2043-ig hatot építene, hogy fokozatosan megszüntesse a szénfelhasználást.

Magyarország régóta szorgalmazza, hogy mind az atomenergiát, mind a földgázt zöld energiaforrásnak tekintsék az EU-ban. A Cseh Köztársaság álláspontja szerint az atomenergiára és a földgázra vonatkozó tervezett uniós finanszírozási kritériumok nem elég szigorúak. Az ország az atomenergia szerepének növelését tervezi energiamixében, akárcsak Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bulgária. Románia kifejezetten kérte az Európai Bizottságot, hogy az atomenergia és a földgáz is kerüljön be a taxonómiai rendeletbe.

Teresa Ribera spanyol környezetvédelmi miniszter úgy véli, hogy a zöld beruházások listája „rossz üzenetet közvetít” az EU megújuló energiára való átállásáról, a megújuló energiaforrások terén úttörőnek számító Dánia számára pedig az atomenergia egyszerűen nem jöhet szóba. Ausztria már jogi lépésekkel fenyegette meg az Európai Bizottságot, ha bevezetik a javasolt beruházási kritériumokat. Luxemburg is az Európai Bizottság beperelését fontolgatja a javaslata miatt.

Az utóbbi négy állam kormánya közös levélben fejezte ki a tervvel szembeni tiltakozását az Európai Bizottságnak. Portugália szintén határozottan ellenzi az atomenergia-projektek felvételét a zöld beruházások listájára, de a kormány nem csatlakozott a levél aláíróihoz, amikor lehetősége volt rá.

Németország vegyes jelzéseket küld az EB javaslatáról. A berlini kormány határozottan ellenezte az atomenergia bekerülését a taxonómiai rendeletbe, de a földgázzal kapcsolatos álláspontja attól függ, hogy kit kérdeznek meg erről a koalícióban. Steffen Hebestreit szociáldemokrata (SPD) kormányszóvivő szerint a gázkritériumok összhangban vannak a kormány álláspontjával, míg Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter (Zöldek) szerint a földgázra nincs szükség az uniós taxonómiában.

Belgium nem foglalt állást ebben az ügyben. Az ország 2025-re tervezi a nukleáris energia fokozatos kivezetését, de most vita tárgya, hogy korszerűsítésükkel meghosszabbítsák a jelenlegi atomerőművek élettartamát. Hollandia ellenzi a földgázprojektek bekerülését a taxonómiai rendeletbe, a gázalapú energiatermelés megszüntetését és a gázerőművek új atomerőművekkel való helyettesítését fontolgatja.

Olaszország még nem foglalt nyilvánosan állást ebben a kérdésben. A földrengésekkel küzdő Görögország kizárja az atomenergia használatát. Ehelyett a lehető legtöbb földgázt akarja felhasználni, új tárolókapacitást és az országot Ciprussal összekötő vezeték megépítését tervezi.