A közép-ázsiai ország adja a világ urántermelésének kb. 40 százalékát.

Megugrott az urán ára azt követően, hogy országszerte kormányellenes tüntetések törtek ki Kazahsztánban. A világ vezető atomenergetikai portálja, az UcX adatai szerint az év első napjaiban még 42 dollár körül volt egy font (0,4535 kg) urán ára, azonban január 6-ra közel 47 dollárra nőtt. Ez megközelítőleg 12 százalékos drágulásnak felel meg.

A radioaktív ásványi anyag hirtelen drágulása annak tudható be, hogy Kazahsztán a világ első számú termelője. „Olyan ez, mintha Szaúd-Arábiának gondjai lennének a kőolaj kitermeléssel. Ha jelenleg nincsenek is gondok az ellátással, fennáll a lehetősége, hogy ez bekövetkezzen, s ez befolyásolja a mostani tranzakciók árát” – nyilatkozta a Bloomberg gazdasági folyóiratnak Jonathan Hinze, az UcX elnöke.

Ha a közép-ázsiai országban el is húzódik a konfliktus és a politikai válság, rövidtávon nem kell attól tartani, hogy ez fennakadásokat okoz az energiatermelés globális piacán. Az atomerőművek általában hosszú távra beszerzik a nukleáris fűtőanyagot, gyakori, hogy több évre elegendő készletekkel rendelkeznek.

Az urán drágulása már jóval a kazahsztáni válság kirobbanása előtt elkezdődött. 2021 márciusának elején a 27 dollárt sem érte el egy font ára, szeptember közepére azonban 50 dollár fölé emelkedett. Ennek az oka az, hogy a befektetők az atomenergia szerepének a felértékelődésére számítanak, mivel egyre több ország mutat hajlandóságot arra, hogy fokozatosan lemondjanak a fosszilis tüzelőanyagok használatáról. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele az is, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban azt javasolta a tagállamoknak, tekintsék környezetbarátnak az atomenergiát.

2019-ben a világ urántermelése 54 752 millió tonna volt. Ennek a mennyiségnek körülbelül a 40 százalékát, 22 808 tonnát Kazahsztánban bányászták. Fontos urántermelő még Kanada, Ausztrália és Namíbia.

Kazahsztánban azt követően törtek ki zavargások, hogy a kormány megduplázta a cseppfolyósított földgáz árát.