A kazah rendvédelmi szervek 13 tagja meghalt, és 353 megsebesült Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban - közölte a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva.

Az idézett dokumentum szerint az egyik halottat lefejezték.

A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban a hatósági beavatkozás nyomán több tucat „rendbontó” is meghalt.

A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba. Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.

A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget. „A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze” – tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője. A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt. A 90 fős parlamentben egy ilyen döntéshez legalább 60 képviselő szavazata szükséges. Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy 20 ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt.

A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba.

Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében - közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma. Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke - számolt be csütörtökön a tádzsik elnök sajtószolgálata.

Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.

A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A kazahsztáni művelet az első éles bevetése a szervezetnek, amely eddig csak közös hadgyakorlatokat tartott.

Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének. A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne.