A véres kimenetelű zavargások az üzemanyagárak emelkedése miatt robbantak ki Kazahsztánban, mielőtt átmentek rendszerellenes tiltakozásba. A megmozdulások mögött azonban valójában a szovjet időkből örökölt vezetés és személyesen a magát a „nemzet atyjaként” aposztrofáló Nurszultan Nazarbajev keresendő.

A 81 éves Nurszultan Nazarbajev három évvel ezelőtt átadta ugyan az elnökséget Kasszim-Zsomart Tokajevnek, azonban Kazahsztánban széles körben elterjedt nézet, hogy a hatalom valójában továbbra is az egykori diktátor és családja kezében van, írja a Reuters.

Nazarbajev nem jelent meg a nyilvánosság előtt a tiltakozások kirobbanása óta. Tokajev mindenesetre megpróbált elhatárolódni elődjétől, megfosztva őt a nagyhatalmú Biztonsági Tanács élén beöltött posztjától, anélkül azonban, hogy szerdai televíziós beszédében megemlítette volna a volt diktátor nevét.

A Nemzet Vezetője

Nazarbajev a leghosszabb életű egykori szovjet vezető. Az 1940-ben született politikus lassan tört utat magának a Kommunista Pártban, mielőtt 1990-ben a Politikai Büró tagja lett. A Szovjetunió egy évvel későbbi felbomlása után gyakorlatias politikájával szerzett magának népszerűséget: stabilitást és jólétet ígért az ingatag közép-ázsiai régióban, amely azóta is a radikális iszlám, a regionális klánok, etnikai feszültségek és a kábítószer-kereskedelem árnyékában vergődik.

Kapcsolódó

Figyelmeztetés nélkül lőhetnek a tüntetőkre a kazah katonák

Az államfő szerint Almatiban „húszezer bandita” és „terrorista” robbantotta ki a zavargásokat.

Kazahsztán

Az egykori acélgyári munkás a függetlenség kivívása után a Nyugatot is „meghódította” az ország nukleáris arzenáljának önkéntes feladásával. Sikerült önállósítania az ország gazdaságát, és a külföldi beruházók segítségével megmentenie a gyengélkedő posztszovjet ipart. A beáramló idegen tőkének köszönhetően Kazahsztán erőteljes gazdasági növekedést ért, és többnyire elkerülte a szegényebb szomszédokat sújtó társadalmi feszültségeket.

Az évek múltával azonban Nazarbajev fokozatosan leépítette a demokratikus szabadságjogokat, és felszámolta a sajtószabadság utolsó maradványait is. 2010-ben megkapta a "Nemzet Vezetője" címet, illetve új fővárost építtetett, Asztanát, amelyet később Nur-Sultan névre kereszteltek az ő tiszteletére. A kulcsfontosságú kormányzati és gazdasági pozíciókba rokonait nevezte ki, megfigyelők szerint a kazah gazdaságot nagyrészt Nazarbajev és három lánya irányította. A parlamenttel elfogadtatott egy törvényt, amely örökös immunitást biztosít számára a vádemelés ellen, illetve nyugdíjba vonulása után vezetheti a nagyhatalmú Biztonsági Tanácsot, amelynek révén befolyásolhatta a kormányzást.

Miért fontos Kazahsztán?

A gyorsaság, amellyel Moszkva „békefenntartó erőket” küldött Kazahsztánba – lényegében hozzásegítette a vezetést a felkelés leveréséhez – világosan mutatja, mekkora fontosságot tulajdonít Oroszország déli szomszédjának. Elsősorban geopolitikai szempontok miatt. Az orosz katonák a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete ernyője alatt érkeztek Kazahsztánba. A keleti NATO-ként is emlegetett védelmi szövetséget 1992-ben alapította Oroszország és öt volt szovjet tagország. „Moszkva kiáll Kazahsztán mellett, ahogy szövetségeshez illik”, nyilatkozta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes. A nyilatkozat illeszkedik a kazah elnök diskurzusába, miszerint a rendszer ellen tüntető emberek külföldről támogatott „terroristák”. Mint ismert, Oroszország növekvő fontosságot tulajdonít az egykori Szovjetunióból kivált államoknak, amelyeket újfent megpróbál saját befolyási övezeteként elfogadtatni a Nyugattal.

Nem utolsó sorban Moszkvának praktikus oka is van fenntartani a status quót Kazahsztánban, amelytől 2050-ig béreli a bajkonuri légi bázist. Onnan indulnak az orosz űrrepülőgépek, és az űrsiklók „nyugdíjazása” után onnan indultak az amerikai asztronauták is a Nemzetközi Űrállomásra.

Kapcsolódó

Almatiban tucatnyi rendfenntartó meghalt, és több száz megsebesült az összecsapásokban

A szomszédos országok is aggódnak. 

Kazahsztán utcai tüntetés

Kazahsztán Európa és a világgazdaság számára is fontos. Egyike a legjelentősebb kőolaj- és urántermelő országoknak. A felkelés kezdete óta a kőolaj ára enyhén, az uráné pedig meredeken emelkedett a nemzetközi piacokon. A Tengiz olajmezőt üzemeltető amerikai Chevron csütörtökön közölte, hogy csökkentették a kitermelt mennyiséget, ugyanis a tüntetőkkel szolidaritást vállaló vállalkozók megszakították az olaszállító vonatok közlekedését.

Nem utolsó sorban Kazahsztánban zajlik a bitcoinbányászat mintegy ötöde, ami a teljes internet blokkolása következtében leállt.