A kétségtelenül valós polgári elégedetlenség hatalmi harccá alakult Kazahsztánban, ahol a volt elnök bábja – Moszkva segítségével –magához ragadta a hatalmat, és eltávolította a Nazarbajev klánt valamennyi állami pozícióból. Vannak arra utaló jelek is, hogy a palotaforradalmat idejében előkészítették.

Kasszim-Zsomart Tokajevet szürke személyiségként és „kezes helyettesként” tartották számon, azonban „egy kis moszkvai segítséggel” könyörtelenül mentora ellen fordult, írja elemzésében a CNN.

Nurszultan Nazarbajev Kazahsztán 1991-es függetlenné válásától 2019-ig állt hivatalosan az ország élén, azonban háttérbe vonulása után is megőrizte a hatalom egy részét a Nemzet Vezetőjeként, amely minőséget szerdán elveszített. Az orosz katonai támogatással levert felkelés ürügyén Tokajev megfosztotta elődjét minden állami pozíciójától, és ezzel megnyerte a Nazarbajev klán elleni harc első fordulóját.

Tokajev egyik napról a másikra váltott hangnemet. Fellépése azért lepte meg a külső megfigyelőket, mert széles körben „urbánus technokratának” tartották, és Nazarbajev személyes kiválasztottjaként szerdáig a „nyugdíjas diktátor” lekötelezettjeként nyilvánult meg.

Nazarbajev néhány óra leforgása alatt elveszítette a Biztonsági Tanács élén betöltött vezetői posztját, amelyet maga Tokajev vett át. Menesztették Askar Mamin miniszterelnököt is – akit nem sokkal Nazarbajev visszavonulása előtt neveztek ki –, valamint a korábbi elnök számos más hívét.

Paul Stronski, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért munkatársa szerint „hatalmas küzdelem folyik a kazahsztáni elit körében”, és nehéz megjósolni a végkifejletet.

Annak ellenére, hogy távolról sem rendelkezik a Nazarbejevéhez hasonló hatalmi bázissal, Tokajev rájött, hogy árthat neki, ha összekapcsolják elődjével a munkanélküliség és a megélhetési költségek emelkedése, valamint a Nazarbajevhez szorosan kapcsolódó elit ellen lázadó emberek.

Megelőző csapás

Tokajev eddig is tisztában volt vele, hogy Nazarbajev öröksége nem föltétlenül áldás. Közel három évvel ezelőtt már szembesülnie kellett a közvélemény elégedetlenségével, amikor a fővárost, Asztanát a távozó elnök tiszteletére Nur-Sultan névre keresztelték.

Egyes vélemények szerint Tokajev január 5-i lépései megelőző jellegűek voltak. Kate Mallinson, a londoni székhelyű Prism csoport közép-ázsiai elemzője szerint az előző 24 órában a hírszerzés nagyhatalmú főnöke, Karim Maszimov állítólag azt mondta Tokajevnek, hogy a Nazarbajev család már nem bízik benne, és „lejárt az ideje”. Tokajev elbocsátotta Maszimovot, és helyére az elnöki védelmi szolgálat vezetőjét nevezte ki. Másnap az állami média által közölt hivatalos közlemény szerint Maszimovot és másokat őrizetbe vettek hazaárulás gyanújával.

Az Almatiban hirtelen elszabadult erőszak ennek a hatalmi harcnak a része lehetett. Stronski szerint úgy tűnik, hogy az utcai harcokban részt vevő, jól felfegyverzett bandák mozgósításában szervezett bűnözői csoportok vettek részt, továbbra sem tudni azonban, hogy ki küldte harcba őket. Csak az világos, hogy a Kazahsztán legnyugatibb részéből – az üzemanyagok drágulása miatt – indult polgári elégedetlenség hatalmi harcként „érkezett meg” Almatiba.

Előjelek

A CNN megjegyzi: Tokajev nem mert volna olyan merészen lépni, ha nem támaszkodhat valamilyen biztosítékra, konkrétan Vlagyimir Putyinra. Miközben Tokajev mindenkit félreállított, akinek irányából veszélyt gyanított, az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (CSTO) fordult „békefenntartókért”, és a felkérésnek gyorsan eleget is tett Moszkva, egyértelműen jelezve, ki mellett áll a konfliktusban.

Ugyanakkor „Putyinnál nem létezik ingyen ebéd” – mutatott rá Mallinson arra utalva, hogy Tokajev még megfizetheti az orosz segítség árát. Hozzátette: kazahsztáni kapcsolatai dühöngenek az oroszok érkezése miatt, és ha napokon belül nem távoznak, Tokajev a hitelét veszti. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken így fogalmazott: „ha egyszer az oroszok házon belül kerülnek, néha nagyon nehéz rávenni őket, hogy távozzanak".

Noha Tokajev a külső szemlélők számára a hét elejéig Nazarbajev tökéletes bábjának tűnt, több jel is arra utal, hogy a tűzhöz közebb álló Oroszországot – amelynek 7600 kilométeres határa van Kazahsztánnal – már korábban is nyugtalanították a kazah eliten belüli nézeteltérések.

December 28-án Tokajev és Nazarbajev – más volt szovjet államok vezetőivel együtt – találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Mallinson szerint a két kazah vezető közötti feszültség már akkor nyilvánvaló volt. Mi több, a Kreml jelzéseket küldött a találkozón azzal, hogy kiemelte a Putyin és Tokajev közötti kétoldalú megbeszélést, és a csoportképen is ő állhatott az orosz vezető mellé. A híradások szerint január 5. óta Putyin rendszeresen konzultál Tokajevvel, miközben a Kreml egyetlen szóval sem említette, hogy kapcsolatot teremtett volna Nazarbajevvel.

Megfigyelők szerint az eheti események mindössze az első epizódot jelentik egy hosszú és nehéz átmenetben. Még ha elveszítette is politikai hatalmát a Nazarbajev klán, továbbra is kézben tartja az olaj- és gázipart, valamint a bankszektor nagy részét, és dollármilliárdos külföldi tartalékokkal rendelkezik bankbetétek és különféle érdekeltségek formájában. A Chatham House legutóbbi jelentése szerint csak Londonban legalább 720 millió dolláros ingatlanvagyon fölött diszponálnak. Így korai lenne a Tokajev-rezsimet kikiáltani győztesnek.

Zachary Witlin, az Eurasia Group vezető elemzője szerint Kazahsztán a jövőben inkább Fehéroroszországhoz hasonlít majd, amelynek vezetése állandó legitimációs válságban van, és ahol a rend fenntartása a rendőrállamtól függ.