Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) közzétette a legfrissebb jelentését az aktív munkaévek várható időtartamáról. Miközben a hollandok és a svédek már több mint 41 évet töltenek a munkaerőpiacon, Románia a lista legvégén kullog mindössze 32,7 évvel.

Az Eurostat csütörtökön közzétett jelentése szerint a várható aktív munkaévek átlagos száma az Európai Unióban 37,5 évre emelkedett – ezen belül a férfiak átlagosan 39,5 évet, míg a nők 35,4 évet dolgoznak életük során – számol be a News.ro.

A mutató 2016 óta szinte folyamatos növekedést mutat az EU-ban: a 2016-os 35,2 évről 2019-re 35,9 évre emelkedett. Bár a COVID–19 világjárvány miatt 2020-ban tapasztalható volt egy átmeneti visszaesés (35,6 évre), az aktív évek száma azóta is folyamatosan nő.

Az uniós tagállamok között ugyanakkor hatalmas különbségek mutatkoznak. Hét olyan ország van az EU-ban, ahol a várható munkaévek száma eléri vagy meghaladja a 40 évet: Hollandia (44,0 év);
Svédország (43,4 év); Dánia (42,6 év); Észtország (41,5 év); Írország (40,7 év); Németország (40,2 év); Finnország (40,1 év).

Ezzel szemben a legrövidebb aktív pályafutásra a romániaiak (32,7 év) számíthatnak, akiket szorosan követ néhány dél-európai állam: Olaszország (33,0 év), Bulgária (34,6 év), Horvátország (35,1 év) és Görögország (35,3 év).

A férfiak még mindig lényegesen tovább dolgoznak

A statisztikák egyértelműen mutatják, hogy a férfiak hosszabb ideig maradnak aktívak a munkaerőpiacon, mint a nők.

Férfiak: Az uniós átlag 39,5 év. A leghosszabb aktív időszak a holland (45,9 év), a svéd és a dán (mindkettő 44,5 év), valamint az ír (43,4 év) férfiakra vár. A legkevesebb évet a bolgár (35,9 év), a román (36,0 év) és a horvát (36,3 év) férfiak töltik munkával.

Nők: Az uniós átlag 35,4 év. A rangsor elején a svéd (42,3 év), a holland (41,9 év) és az észt (41,8 év) nők állnak. A legkevesebb munkaévvel az olasz (28,4 év), a román (29,1 év) és a görög (31,8 év) nők számolhatnak.

Magyarország és Málta a növekedési bajnokok között

Az elmúlt időszakban szinte minden uniós tagállamban emelkedett az aktív évek száma, ám néhány ország kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

„2016 és 2025 között a várható munkaévek száma az összes EU-s országban növekedett. Különösen négy tagállam könyvelhetett el jelentős, legalább 4 éves bővülést: Málta (+4,9 év), Magyarország és Írország (mindkettő +4,2 év), valamint Hollandia (+4,1 év). Málta és Magyarország, amelyek 2016-ban még az uniós átlag alatt helyezkedtek el, e látványos növekedésnek köszönhetően mára az EU-s átlag fölé kerültek” – mutat rá az Eurostat.

Az európai szakértők szerint a máltai rendkívüli ugrás hátterében elsősorban a nők fokozott munkaerőpiaci szerepvállalása áll: a máltai nők várható munkaéveinek száma 7,8 évvel nőtt, ami a legnagyobb növekedés az egész Európai Unióban.

Ezzel szemben Romániában, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Ausztriában a mutató viszonylag stabil maradt, a növekedés mértéke ezekben az országokban nem haladta meg a 2 évet.

Az általános európai trend szerint a nők aktív pályafutása gyorsabb ütemben hosszabbodik meg, mint a férfiaké. Ez alól csupán néhány kivétel akad, például Dánia, Románia, Svédország és Görögország. Míg Máltán, Észtországban és Magyarországon a nők esetében lényegesen nagyobb volt a növekedés, addig Szlovéniában, Cipruson, Bulgáriában és Belgiumban a két nem növekedési rátája nagyjából megegyezett.