A költséges rohamos gyorsasággal emelkednek, kutatásra és innovációra alig-alig költünk.

Lehangoló képet fest a román gazdaságról az Eurostat Key figures on European business 2026 című jelentése. Az uniós statisztikai intézet által készített gazdasági elemzés szerint 2015 és 2025 között Romániában nőttek leginkább az ipari termelői árak az EU-ban. Idehaza 93,4 százalékos volt a drágulás, a közvetlenül utánunk következő Magyarországon pedig 91,7 százalék, írja a profit.ro. Ez a mutató azért fontos, mert azelőtt jelzi az inflációs nyomást, hogy a fogyasztók érzékelnék azt.

A termelési költségek leginkább az építőipar területén emelkedtek. A  lakóépületek építési költsége idehaza 130,7 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. Ennél nagyobb drágulást csak Bulgáriában (166,1 százalék) és Magyarországon (155,4 százalék) mértek, miközben az uniós átlag mindössze 48,2 százalék volt.

A hazai gazdaságban meghatározó szerepet játszik a külföldi tőke. Idehaza, akárcsak Szlovákiában, Csehországban és Írországban, a versenyszféra munkavállalóinak 26,9-28 százaléka dolgozik külföldi tulajdonban levő cégnél. Az Európai Unióban ennek a mutatónak 15,5 százalék az átlagértéke.

Nálunk az egy lakosra eső kutatásra fordított kiadás nem éri a 200 eurót. Rajtunk kívül csak Bulgária és Lettország van ebben a kategóriában. Az uniós átlag 597 euró, míg Svédországban a miénknek közel hétszerese, 1381 euró.

Még rosszabbul állunk az innováció terén. A hazai cégeknek csupán 8,3 százaléka folytat innovációs tevékenységet. A tagállamok között utolsó előtti Magyarországon ez az arány három és félszerese a romániainak, 29 százalék.

A technológiai deficit jól látszik a mesterséges intelligencia területén is. A hazai nagyvállalatok 20,8 százaléka használja a mesterséges intelligenciát, ami a legkisebb arány az unióban. Az EU átlaga 55 százalék, az élanjáró tagállamok Finnország (79,4 százalék), Belgium (76,4 százalék) és Dánia (74,5 százalék). Bennünket még a 26,2 százalékon álló Bulgária is megelőz.