A Csíkszeredában létrehozott Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézete (ICDCRM) székelyföldi sikertörténetnek tekinthető, hiszen közel hat év alatt működőképes, korszerű, helyi szakembereket foglalkoztató, az akkreditációs feltételeket teljesítő, részben állami finanszírozású kutatóintézetet hoztak létre szinte a semmiből.

Az országos szinten is kiemelkedő laboratórium létrejöttéhez szükség volt Szép Róbert elhivatottságára, aki a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatójaként és az Országos Környezetőrség helyettes főbiztosaként azt kívánta elérni, hogy a diákok helyben maradjanak és ne külföldön végezzék kutatásaikat.

Szakmai központ helyi fiataloknak

A kutatóintézet létrehozásának célja az volt, hogy olyan szakmai központ működjön Csíkszeredában, amely lehetőséget biztosít a székelyföldi fiatalok számára, hogy szülőföldjükön maradva magas színvonalú kutatómunkát végezhessenek. Az intézet nemcsak szakmai fejlődést kínál számukra, hanem hozzájárul a térség tudományos és innovációs fejlődéséhez is. Az intézet létrejötte lehetőséget biztosít arra, hogy ezek a fiatalok tudásukat helyben kamatoztassák, és hozzájáruljanak Székelyföld tudományos és gazdasági fejlődéséhez – vázolta fel érdeklődésünkre Szép Róbert, az ICDCRM igazgatója.

A modern kutatóintézet megálmodója elmondta, intézetük szorosan együttműködik az egyetemi szférával, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tehetséges hallgatók már tanulmányaik során bekapcsolódhassanak a kutatási munkákba. Az itt zajló tevékenységek által el szeretnék érni, hogy Székelyföld ne csupán hagyományos iparágairól, hanem innovatív fejlesztéseiről és tudományos eredményeiről is ismertté váljon, elősegítve ezzel a régió fejlődését.

A térségben eddig nem volt a helyi szakemberek számára megfelelő kutatási infrastruktúrát biztosító intézmény. Az új kutatóközpont ezt az űrt hivatott betölteni, olyan környezetet kínál, ahol a fiatal kutatók korszerű laboratóriumban dolgozva, nemzetközi színvonalú projektekben vehetnek részt, miközben itthon építhetik karrierjüket.

Megtudtuk: a kutatóintézet kiépítése 2019-ben kezdődött Taplocán, egy régi, elhagyott burgonyakutató állomás helyén, az infrastruktúra kezdetben rendkívül elmaradott volt: nem volt áram és gáz. Az intézet fennmaradását és fejlődését elsősorban európai uniós és román állami támogatások tették lehetővé. Jelenleg az intézet költségvetésének 45 százaléka az Agrárminisztériumtól, míg a fennmaradó részt uniós forrásokból és mezőgazdasági termékek értékesítéséből biztosítják. Az utóbbi tevékenységből származó bevételi források hozzájárulnak a kutatási projektek önrészének biztosításához és előfinanszírozásához. Az intézet jelenleg mintegy 100 hektár mezőgazdasági területen is dolgozik, amelyből 60 hektárt magánszemélyektől bérel. Jelenleg 29 alkalmazottal dolgoznak, ebből 15 fő kutató.

Rekordidő alatt sikerült felújítaniuk az adminisztrációs épületet, teljesen újjáépítették a laboratóriumokat, és csúcstechnológiás felszerelést szereztek uniós és országos kutatási projektek segítségével. Az új laboratórium létrehozása és felszerelése körülbelül négymillió euróba került, ehhez még hozzáadódtak a kutatási eszközök fenntartási költségei is.

Innovációval az erős Székelyföldért

Keresztesi Ágnes tudományos igazgató a beszélgetésbe bekapcsolódva megjegyezte: „hisszük, hogy egy erős Székelyföldet akkor tudunk megteremteni, ha innováció és erős kutatás folyik”. Ismertette, hogy kutatási területe elsősorban a csapadék kémiájára összpontosul. Vizsgálatai során elemezte az Európában és az Egyesült Államokban hulló csapadék kémiai összetételét, mennyiségét, valamint annak hatását a különböző ökoszisztémákra.

Emellett számos egyéb kutatási projektet is folytatnak, például a nagyragadozók és emberi közösségek együttélésének vizsgálatát. Fontos kutatási terület a beporzó rovarok védelme és a méhészeti innovációk fejlesztése, amelyek célja a méhpopuláció csökkenésének megállítása és természetes méhészeti termékek létrehozása. A fenntartható mezőgazdaság és klímaváltozás témakörében az intézet elemzi a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásait, különös tekintettel a növénytermesztési stratégiák optimalizálására. A bölény-visszatelepítési projekt keretében az európai bölények természetes élőhelyükre való visszatelepítésének lehetőségeit vizsgálják Krassó-Szörény megyében, míg az erdészeti ökoszisztémák védelme során a kutatások az erdőkárosító kártevők és a klímaváltozás erdőállományokra gyakorolt hatásaira irányulnak. Emellett a Duna-menti vízgazdálkodás és fenntartható vízfelhasználás elnevezésű projekt célja a természetes, felszín alatti víztározók feltérképezése és a hatékony mezőgazdasági vízgazdálkodási megoldások kidolgozása.

Kísérletek, projektek

A modern, jól felszerelt laborban tett látogatásunk során egy éppen zajló kutatásba is volt szerencsénk bepillantani Kuzman Ildikó Hajnalka projektvezető kutatónak köszönhetően. Mint kiderült, az intézet egyik legújabb projektje a viaszolvasztás során keletkező melléktermékek kutatására összpontosít. A kutatók azt vizsgálják, hogy a viaszolvasztás után maradó szilárd és főleg folyékony anyagok felhasználhatók-e gombák termesztésére. A kezdeti kísérletek szerint ezek az anyagok magas tápanyagtartalmuk miatt kedvező környezetet biztosíthatnak különböző gombafajok, például csiperkegombák szaporításához. A kutatás másik célja hatékony és fenntartható táptalaj kifejlesztése, amelyet később kertészeti és palántanevelési célokra is alkalmazhatnak.

A kutatóintézet munkája egyéb gyakorlati haszonnal is jár a helyi gazdák számára is. Az itt végzett kutatások többek között segítik a fenntartható mezőgazdaság kialakítását, optimalizálják a terméshozamot és csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait. Az intézet által fejlesztett új technológiák, például a precíziós mezőgazdasági megoldások és az ökológiai termesztési módszerek hozzájárulnak a gazdák költséghatékonyságához és versenyképességéhez. Emellett szakmai képzésekkel és tanácsadással is segítik a termelőket abban, hogy jobban alkalmazkodjanak a változó piaci és környezeti viszonyokhoz.

Székelyföldön is lehet kutatóintézetet létrehozni

A kutatóintézetben tett látogatásunk során megtudtuk, hogy a legnagyobb kihívást a humánerőforrás jelenti, ugyanis egyre kevesebb diák szeretne kutatással foglalkozni, viszont erőfeszítések zajlanak az ösztönzésre. „Mi belevágtunk és meg is mutattuk, hogy lehet Székelyföldön kutatóintézetet létrehozni és a Sapientia EMTE által sikerült a humánerőforrást is megtalálni” – mutatott rá Szép Róbert.

A távlati célok között pedig megemlítette a kutatási infrastruktúra további fejlesztését és egy új, korszerű laboratórium létrehozását molekuláris biológiai és mikrobiológiai kutatásokra. A tervek között szerepel egy 3-as szintű laboratórium létrehozása is, amely kórokozók vizsgálatára is alkalmas lenne – árulta el az igazgató.

„Teljesítettük az akkreditáció feltételeit, és büszkék vagyunk rá. Nem könnyű közel hat év alatt egy kutatóintézetet felépíteni, felszerelni, eredményeket produkálni és kutatási projekteket nyerni. Három kollégánk előlépett második fokozatú kutatóvá, én pedig első fokozatú kutató lettem. Több doktoranduszunk van, ketten doktori témavezetők lettünk, és az elmúlt öt évben már több doktor is végzett nálunk. Mindez óriási kihívás volt, de ma már fontos szereplőként vagyunk jelen a kutatási piacon. Az európai uniós pályázatokkal elértük a lehetetlent. Öt év alatt az egyik legmodernebb kutatóközpontot sikerült létrehoznunk Románia agrárkutatási hálózatában. Büszkék vagyunk rá, és példát szeretnénk mutatni másoknak is” – mondta Szép Róbert.

A székelyföldi kutatóintézet létrejötte mérföldkő, amely nemcsak a helyi tudományos élet fejlődését segíti elő, hanem gazdasági és társadalmi hatásai is messzemenőek. Az innovációs törekvések és a nemzetközi együttműködések révén az intézet hozzájárul a térség versenyképességének növeléséhez és a tudásalapú gazdaság megerősítéséhez. Az itt végzett kutatások nemcsak Székelyföld, hanem azon túl is kiemelkedő jelentőségűek.