Az Országos Nyugdíjpénztár szerint a dolgozók átlagban 3 ezer lejnél alig valamivel többet keresnek, nem pedig közel 4 ezret.

Minden bizonnyal sokakban vált ki némi hitetlenkedéssel és enyhe irigységgel kísért ámulatot az Országos Statisztikai Intézet (INS) által időről-időre közzétett átlagbér értéke. Ez nem is csoda, elvégre olyan összegekről van szó, melyekről munkavállalók százezrei csak álmodozhatnak.

Kevéssé köztudott, hogy az átlagkeresetet egy másik intézmény, az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) is kiszámolja, s valószínűleg keveseket lep meg, hogy egészen más eredményeket kap, mint az INS.

A statisztikai intézet szerint idén júniusban 6413 lej volt a bruttó átlagbér, ami a rákövetkező hónapban 6405 lejre csökkent. Az intézmény szerint az első nyári hónapban a nettó átlagfizetés 3977 lej volt, júliusban pedig 3975 lej. Normális esetben 6413 lej bruttónak 3752 lej nettó felel meg, 6405 lejnek pedig 3747 lej. Az INS ezeknél magasabb értékeket ad meg, aminek a magyarázata, hogy munkavállalók százezrei vannak mentesítve a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól, ezért nekik azonos bruttó bér esetén több nettó jár, mint egy átlagos dolgozónak, ez pedig felfelé nyomja az átlagot.

Ezzel szemben, az Országos Nyugdíjpénztár számításai szerint júniusban 4977 lej volt a bruttó átlagfizetés, júliusban pedig 4964 lej. Ezek 2911, illetve 2904 lej nettónak felelnek meg, azonban a fentebb említett adómentességi anomália miatt a valós érték ennél valamivel nagyobb, 3085, illetve 3078 lej körül lehet. A CNPP átlagfizetésre vonatkozó adatai itt találhatóak.

A CNPP szerint tehát a hazai átlagkereset hozzávetőleg 900 lejjel alacsonyabb az INS által számolt értéknél. Szinte biztos, hogy az Országos Nyugdíjpénztár jár közelebb a valósághoz, aminek az oka a számítás módja. Az INS egy speciális és komplex módszertan alapján állapítja meg az országos átlagfizetés értékét, melyről korábban már írtunk. A szóban forgó módszertannak több eleme pozitív irányban torzítja az eredményt, például nem vesz figyelembe rengeteg kis céget, melyeknél a bérek viszonylag alacsonyak.

A CNPP sokkal megbízhatóbb módszert használ: elosztja valamennyi cég béralapjának az összegét a nyugdíjbiztosítást fizető munkavállalók számával. Előbbi adatot az adóhatóságtól (ANAF) kapja meg a nyugdíjpénztár, az ugyanis szerepel a 112-es nyilatkozatban, melyet minden cég köteles leadni.

A valós átlagjövedelem egészen biztosan némileg magasabb a CNPP által kiszámolt értéknél, mivel sok munkavállaló a bérének egy részét feketén kapja, az nem jelenik meg a hivatalos kimutatásokban.

A kormány előszeretettel használja a kommunikációjában az INS által kiszámított átlagbért, ami valójában csupán egy statisztikai adat, nem a valós kereseti szintet mutatja, míg a CNPP által kiszámolt, sokkal reálisabb értékkel nemigen lehet találkozni. A magyarázat kézenfekvő: sokkal jobban hangzik az, hogy Romániában a dolgozók átlagban 3975 lejt keresnek, mint az, hogy 3078-at. Sajnos, utóbbi sokkal közelebb áll a valósághoz.