2000 és 2018 között Kolozsvár lehagyta, többek között Debrecent, Miskolcot, Pécset és Székesfehérvárt.

Kolozsváron nőtt leggyorsabban az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) Közép-Kelet-Európában, derül ki az urbanizehub.ro portál összehasonlító tanulmányából. Az erdélyi nagyvárosban 19 év alatt 375,4 százalékkal lett nagyobb az említett gazdasági és jóléti mutató. 2000-ben a kincses városban 5 700 euró volt a megtermelt javak és szolgáltatások egy főre eső értéke. Ezzel nem állt túl jól a régióban, olyan, nem túl ismerős nevű városok is megelőzték, mint Bielsko-Biala (9 800 euró/fő), Bydgoszcz-Torun (10 400), Rzeszow (7 000), Olsztyn (7 800) vagy Radom (6 300), de Kassa (8 500), Várna (6 200), Debrecen (7 500), Miskolc (6 200) és Burgasz (6 700) is.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint 2018-ban Kolozsváron már 27 100 euró volt az egy főre jutó GDP. Ezzel Erdély fővárosa nem csak a régió olyan jelentős gazdasági-kulturális központojait előzött meg, mint Krakkó (26 800 euró/fő), Szczecin (25 400), Gdansk (24 800) és Lodz (24 000), de Portugália második legnagyobb városát, Portót (22 800) is. 2000-ben Székesfehérváron a mutató értéke Székesfehérváron kereken duplája volt a kolozsvárinak, 2018-ban azonban utóbbi már 4 800 euróval vezetett.

2018-ban a Szamos parti városnak Szófiával, illetve Liszabonnal szembeni lemaradása már csak 10 százalék körüli volt, s Budapest sem volt elérhetetlen messzeségben a maga 32 500 euró/fős értékével.

A régió gazdaságilag legerősebb települései Pozsony (50 900 euró/fő), Varsó (46 900) és Bukarest (45 100), a fővárosokkal nem számolva pedig a lengyelországi Wroclaw (36 600) és Poznan (33 200).

A térség második leggyorsabb, 337,9 százalékos növekedési ütemét Temesvár produkálta, de Brassónak sem kell szégyenkeznie, elvégre 301,7 százalékot ért el. Magyarországon Miskolc fejlődött a legnagyobb, 156,5 százalékos lendülettel.

A romániai városok esetében a nagyarányú fejlődés szinte teljes egészében a magánszektornak tudható be, hangsúlyozza az urbanizehub.ro. Az elkövetkező években közberuházások hiányában, a közösségi infrastruktúra erőteljes fejlesztése nélkül a korábbi időszakához mérhető fejlődés elképzelhetetlen, vélik a portál munkatársai.

(Nyitókép: Kiss Gábor)