Úgy tűnik, Kolozsvár, Temesvár és Nagyvárad sem tudja központi segítség nélkül eltartani a maga polgármesteri hivatalát.

A leköszönő kormány egyik utolsó döntésével 876 millió lejt utalt ki egyes önkormányzatoknak a költségvetési tartalék alapból. Közel 160 milliót a szociális és gyermekvédelmi kiadások fedezésére fordíthatnak az önkormányzatok, 717 milliót pedig arra kaptak, hogy fedezni tudják a polgármesteri hivatalok működési költségeit az év végéig.

Az erdélyi önkormányzatoknak igazán nem lehet okuk panaszra, ugyanis a pénznek több mint fele, 360 millió lej, náluk landolt. Ez egyrészt örvendetes, ugyanakkor meglepő, mivel az erdélyi megyék zöme gazdaságilag fejlettebb, anyagilag jobb helyzetben van, mint a Kárpátokon túliak zöme.

Még nagyobb meglepetéseket tartogat a haszonélvező települések listája. Ebben a minden év végén kiutalt támogatásban elméletileg azon települések kellene részesüljenek, melyek saját bevételeikből még az önkormányzat működési költségeit sem képesek kitermelni. Ehhez képest a támogatott önkormányzatok listáján egy sor olyan szerepel, amely nem lenne rászorulva a szubvencióra. Ezek közös jellemzője, hogy kivétel nélkül liberálisok, illetve a velük szövetséges USR-Plus emberei vezetik őket.

Kolozsvár az ország egyik legprosperálóbb városa, idén irigylésre méltó összegből, 1,68 milliárd lejből gazdálkodhatott. Ekkora összeg láttán, s tudván, hogy a kincses város önkormányzata metró építésével kacérkodik, ami nem olcsó mulatság, az ember igazán nem várná el, hogy az önkormányzat a saját hivatali apparátusának a finanszírozását se tudja megoldani. Látszólag mégis ez a helyzet, a kormány 1 millió lejt utalt a városnak a polgármesteri hivatal működési költségeire. A városháza sajtóosztálya egyelőre nem válaszolt a Maszol megkeresésére, melyben azt firtatjuk, hogyan lehet rászorulva kormányzati segélyre az ország egyik leggazdagabb települése.

Nagyváraddal még bőkezűbb volt a Ciucă-kabinet, 4,5 millió lejjel támogatta meg. Ez még Kolozsvár szubvencionálásánál is meglepőbb, mivel a Pece-parti Párizs idei büdzséje 1,8 milliárd lejt tett ki, a tavalyinál 30 százalékkal nagyobb volt. A nagyvonalú támogatás miértjét némileg megvilágíthatja az a tény, hogy Várad egy ideje a liberálisok fellegvárának számít, ami, úgy tűnik, többet számít a valós szükségleteknél.

Szegény gazdag községek

A kedvezményezett települések között van a Kolozs megyei Szászfenes, a Temes megyei Újszentes és a Brassó megyei Keresztényfalva. Ezekben az a közös, hogy az ország leggazdagabb községei közé tartoznak: Fenes tavalyi bevételei 64,53 millió lejt tettek ki, Újszentes és Keresztényfalva esetében pedig 45,7, illetve 41,95 millió lejt. Ennek ellenére mindhárom település kapott pénzt a költségvetési tartalékból a községháza működtetésére, 356 ezer, 123 ezer és 230 ezer lej értékben.

A kormány 32 milliót utalt ki az ország egyik leggazdagabb megyéjének, Ilfovnak, ami már önmagában felettébb bizarr. Az ország 10 leggazdagabb községe közül három található Ilfovban: Chiajna, Mogoșoaia és Afumați. Mogoșoaia bevételei tavaly közel 42 millió lejt tettek ki, ami kb. 40 százalékkal több annál, amennyi Hargita és Kovászna leggazdagabb községeinek, Gyergyóalfalunak és Zágonbárkánynak a kasszájába összesen befolyt. A látszólagos bőség ellenére a kormány 1,75 millióval szállt be a mogoșoaiai önkormányzat működési költségeibe, míg Afumați 700 ezret kapott.

Chiajna községre valami miatt nem hullott a pénzesőből. Meglehet, ennek az oka nem a település csinos költségvetése, hanem az, hogy az elöljáróját a PSD támogatásával választották meg, ellenben Mogoșoaia és Afumați polgármestere liberális.