A leggazdagabb erdélyi városok: Csíkszereda és Nagyvárad több területen is megelőzi Kolozsvárt
A helyi költségvetést a lakosság számához viszonyítva idén Csíkszereda a legjobban eleresztett város Erdélyben. Hargita megye székhelye a lehívott EU-s pénzek és a beruházások tekintetében is az élen jár.
Általánosan elterjedt vélekedés, hogy Kolozsvár a leggazdagabb erdélyi város, azonban az idei helyi költségvetések számai nem ezt mutatják. 2020-ban Temesvár gazdálkodik a legtöbb pénzből, 2,2 milliárd lejből, a második pedig Nagyvárad, 1,8 milliárd lejes büdzsével.
Kolozsvár csupán a harmadik, 1,68 milliárd lejes betervezett kiadásokkal. Egy milliárd lejnél nagyobb költségvetése egyetlen erdélyi városnak van még, Brassónak, 1,06 milliárd. A negyedik leggazdagabb város Nagyszeben, 842 millióval, megelőzve az 562 milliós Aradot.
Ha a helyi költségvetést a lakosság számához arányítjuk, akkor Kolozsvár még nagyobb lemaradásban van a két éllovashoz képest. A lakosságarányos büdzsé tekintetében Nagyvárad messze megelőzi a bánsági és az erdélyi fővárost, mivel idén minden egyes lakójára 8 144 lej jut, mely összeg Temesvár esetében 6 687, Kolozsváron pedig csak 5 185 lej.
2020-ban azonban mégsem a Pece-parti Párizs Erdély legjobban eleresztett városa, hanem Csíkszereda, melynek minden egyes polgárára 9 100 lejnél nagyobb összeg esik. A 42 ezer lakosú hargitai megyeszékhely idén 384 millió lejből gazdálkodik, többől, mint a 120 milliós költségvetésű Szatmárnémeti. Ez a rengeteg pénz nem a város távolról sem dübörgő gazdaságából folyik be, tetemes része, közel 153 millió lej EU-s pályázatokból származik.
Ennek köszönhetően idén az egy főre eső lehívott uniós pénzek tekintetében is Csíkszereda a legjobban teljesítő erdélyi város, 3 648 lejjel. Nagyvárad minden egyes lakójára 1 498 lej pályázati forrás jut 2020-ban, míg Temesvár és Kolozsvár esetében ez az összeg 966, illetve 873 lej. Sepsiszentgyörgy idén nem dúskál EU-s pénzekben, csupán 12 500 lejt sikerült lehívni.
A pályázati pénzeknek köszönhetően Csíkszereda a beruházások és fejlesztések terén is kiemelkedik a mezőnyből, ilyen célra megközelítőleg 300 millió lejt költ az idei évben. Abszolút értékben Nagyvárad az éllovas, 785 millióval, azonban a bihari megyeszékhelynek ötször annyi lakosa van, mint a hargitainak. A 329 ezer lakosú Temesvár idén 700 millió lejt, a 324 ezres Kolozsvár pedig 675 lejt tervez beruházásokra fordítani. Sepsiszentgyörgyön 44 millió jut beruházásokra, ami kifejezetten szerény összeg, főleg ha a 20 százalékkal népesebb Gyulafehérvárral hasonlítjuk össze, ahol 185 milliót költhetnek ilyen célra.
Marosvásárhely gyengén teljesít
A helyi költségvetési adatok összehasonlításából egyértelműen kiderül, hogy Marosvásárhelyen nem mennek jól a dolgok. Maros megye székhelye 418 millió lejt költhet idén, míg a 12 százalékkal népesebb Nagyszeben kasszájában 824 millió, a feleakkora Gyulafehérváréban pedig 342 millió lej van.
Egy település gazdasági erejét legjobban az adókból származó bevételek összege tükrözi. Ennek alapján Kolozsvárt tekinthetjük Erdély leggazdagabb városának, idén ugyanis jövedelemadóból, áfából és más adónemekből 730 millió lej folyik be a önkormányzat számlájára, míg Temesváron 700, Nagyváradon pedig 482 millió.
A gazdasági válság miatt a valós bevételek kisebbek lesznek a tervezettnél, azonban ez a települések közötti arányokat nem befolyásolja lényegesen. Az egy főre eső bevételek tekintetében is Kolozsvár a legmódosabb, 2 253 lejjel, kevéssel megelőzve Váradot (2 180) és Temesvárt (2 128).
A Székelyföldön belül Csíkszereda költségvetési mutatói lényegesen jobbak a többi városénál. A megyeszékhelyen egy lakosra 1 548 lej adóból származó bevétel esik, ami Szentgyörgy esetén csak 1 375 lej. E tekintetben az 1 079 lejes Székelyudvarhelyt Kézdivásárhely is megelőzi, 1 300 lejjel, míg Gyergyószentmiklóson csupán 1 000 lej/fő folyik be a város kasszájába. Utóbbiak önkormányzatai nem hatékonyak az uniós források lehívásában sem, Udvarhely és Kézdivásárhely költségvetésében idén 10 ezer lejnél kevesebb a pályázati pénz értéke.