Arab befektetőket keres a kormány a Brassó és Bukarest közti közlekedés megkönnyítését célzó projekthez.

Csak az állam és a magánszektor társulása révén lehet megépíteni a Brassót a Pahova megyei Comarnic városával összekötő autópályát, jelentette ki katari hivatalos látogatásán Marcel Ciolacu. Ebből arra lehet következtetni, hogy közel-keleti útján a miniszterelnök megpróbált befektetőt találni a költséges beruházás számára.

Ciolacu az ötödik bukaresti kormányfő, aki külső befektető bevonásával szeretné kivitelezni a Kárpátokat átszelő sztrádát, írja az economedia.ro. Elsőként Adrian Năsatese próbálkozott vele 2004-ben, s talált is három külföldi vállalatot (Strabag, Vinci, Ashtrom-Roihman), melyek hajlandóak lettek volna megépíteni 25 évi útdíj fejében. A terv dugába dőlt, mivel Năsatese elvesztette az elnökválasztást, a PSD pedig a kormányzást.

2009-ben Emil Boc is nekifutott, a kiszemelt partner a Vinci-Aktor konzorcium volt. A világgazdasági válság miatt a két vállalat 2010-ben visszalépett. Victor Ponta kormánya 2012-ben írt ki közbeszerzései eljárást, amit a Vinci-Aktor-Strabag nemzetközi társulás nyert meg. A konzorcium utóbb visszakozott, mert nem sikerült megoldani a finanszírozást.  

2018-ban Viorica Dăncilă is próbálkozott, a meghirdetett tendert a kínai-török CCCC-Makyol társulás nyerte meg. A kormányváltást követően 2020-ban az Orban-kabinet felbontotta a szerződést.

A Prahova völgyének tehermentesítésére szánt, kb. 58 kilométeres autópálya megépítésének költségeit kezdetben 8-9 milliárd euróra becsülték. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a nyomvonalra 14 kilométer összhosszúságú alagutakat terveztek. Utóbb módosították a terveket, lerövíditették az alagutakat, a hegyi szakaszokon pedig maximum 80 km/órás haladási sebességet írtak elő, aminek köszönhetően a költségek 4-5 milliárd euróra csökkentek, azonban ez még mindig meghaladja a kormány anyagi lehetőségeit.  

A Brassó-Comarnic autópályát részben lehetne finanszírozni a Szállítás Operatív Program keretében, azonban az Európai Unió csak a költségek 40 százalékát állná, a kormány pedig nem hajlandó vállalni a maradék 60-at, ami 3 milliárd euró körül volna.