A Romgaz több sikeres beruházással bizonyította, hogy rendelkezik a Neptun Deep-projekt kivitelezéséhez szükséges képességgel – emelte ki kérdésünkre Bende Sándor képviselő, az alsóház ipari szakbizottságának alelnöke annak kapcsán, hogy a Fekete-tengeri földgázmező kitermelési joga visszakerült állami kézbe az amerikai ExxonMobiltól, a szenátus pedig első házként elfogadta a gázlelőhelyek kitermelését szabályozó új törvényt.

Az állammal és különösen az állami vállalatokkal szemben általában nagy a bizalmatlanság Romániában. Ehhez képest az a paradox helyzet állt elő, hogy a lakosság sokkal inkább számolhat a Fekete-tengeri földgázzal most, hogy a kitermelési jog visszakerült az államhoz. Legalább is így látja az RMDSZ szakpolitikusa, Bende Sándor, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a Romgaz állami gáztársaság megvásárolta az amerikai ExxonMobiltól a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben lévő ötven százalékos részesedését. „Biztonságosabb és jobb, hogy az román állam kezében van a Fekete-tengeri földgázmező” – fogalmazott kérdésünkre a képviselőház ipari és szolgáltatások bizottságának alelnöke.

Bende Sándor cáfolta azt a felvetést, miszerint az ExxonMobil kizárólag az altalajkincsek kitermelésének adófeltételeit szabályozó törvény miatt adta volna el Fekete-tengeri érdekeltségét. „Nem mondanám azt, hogy emiatt adta el az ExxonMobil. Elég sok gázkitermelő mezőből visszavonult, és nem hiszem, hogy a román törvény miatt vonult vissza más országokból is. Ez az ő politikája volt, más kérdés, hogy egyesek az offshore törvényre fogták” – magyarázta a képviselő.

Az ExxonMobil 2008-ban társult az OMV Petrommal a Neptun Deep néven ismert Fekete-tengeri lelőhely feltárása érdekében. A mintegy 7500 négyzetkilométeres területen végzett fúrások nyomán jelentős gáztartalékra bukkantak, amelyet 42-84 milliárd köbméterre becsültek A jelenlegi fogyasztási ütem mellett ez nagyjából négy–nyolc évre biztosíthatná Románia szükségleteit. Összességében a Fekete-tengeren mintegy 200 milliárd köbméternyi földgázt termelhetne ki Románia, ami a szárazföldi tartalékokkal együtt nem csak megszüntetné az importfüggését, hanem egyenesen gázexportőrré tehetné az országot.

A beruházásról szóló döntés azonban 2017 óta váratott magára, mi több 2019-ben az ExxonMobil úgy döntött, hogy eladja 50 százalékos részesedését a Neptun Deep-projektben – egy évvel azután, hogy a Liviu Dragnea nevével fémjelzett szociáldemokrata kormányzás módosította a tengeri olaj- ás gázmezők kitermelésének feltételeit szabályozó törvényt. A jogszabály-módosítás ellen több beruházó tiltakozott azzal, hogy az új körülmények között a kitermelés nem lenne nyereséges. „A cégek azt állították, hogy nem tudtak elegendő profitot termelni, de az igazság az, hogy senkinek nem kötötték az orrára a kitermelési költségeket. A lényeg az, hogy sok, koncessziós joggal rendelkező cég nem dolgozott. Kivételnek számított a Black Sea Oil & Gas, amely – igaz – nem a nagymélységű vizekben fúrt” – fejtegette a képviselő.

Felidézte, hogy a beruházók az altalajkincsekre kivetett többletadózás megszüntetését szorgalmazták – eszerint a tartalékok értékesítéséből befolyó jövedelemmel arányosan emelkedett volna az adózás szintje is. A tárgyalások során gyakran felrótták, hogy európai uniós szinten Romániában a legmagasabb az altalajkincsek adója, viszont az RMDSZ szakpolitikusa értelmetlennek találja ezt a felvetést olyan körülmények között, amikor „gyakorlatilag Románia az egyetlen EU-tagország, amely számottevő gáztartalékokkal rendelkezik”. Hasonló helyzetben Európában az Egyesült Királyság van, amely 2020-ban kilépett az  EU-ból, illetve Norvégia, amely viszont nem is volt tagja az Uniónak.

Az elfogadott kompromisszum szerint a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államot illeti meg, 40 százaléka pedig a beruházó cégeké lesz. Utóbbiak számára az adózás konkrét szintjénél is fontosabb a stabilitás, a törvénymódosítást előkészítő tárgyalásokon azt kérték, hogy az elfogadandó szöveg hosszú távon ne változzon – árulta el Bende Sándor.

Az Exxon-részesedés megvásárlása, illetve az új offshore törvény elfogadása még nem jelenti azt, hogy holnaptól megduplázódik a kitermelt gáz mennyisége Romániában – hívta fel a figyelmet a képviselő. „Óriási beruházásokat kell megejteni. Például vezetékeket kell lefektetni a kitermelőhelyektől a partig, fúrótornyokat kell bérelni és idehozni. Költséges és hosszú folyamat ez” – fűzte hozzá, szakértők becslését idézve, miszerint legalább három-négy vagy akár öt évnek is el kell telnie, mielőtt eléri a szárazföldet „az első molekula Fekete-tengeri földgáz”. Ezzel egyébként Románia „az utolsó vonatra szállna fel” a képviselő szerint – legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint –, ugyanis az Európai Unió egyre inkább a gáz- és kőolaj visszaszorítása irányába halad. Kiemelte, hogy a zavaros energiapiaci helyzet ellenére továbbra is érvényes az európai zöld megállapodásban meghatározott cél, azaz a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése, ami feltételezi egyebek mellett a földgáz felhasználásának megszüntetését. „Ilyen körülmények között jó, ha azt a gázt ki tudjuk termelni, és valamennyi pénzt csinál belőle az ország” – mondta a politikus.

Az RMDSZ-es törvényhozó bizakodóan nyilatkozott arról, hogy a Romgaz képes lesz véghezvinni a nagy horderejű beruházást. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban a Romgaz több fontos beruházást hajtott végre, az egyik legnagyobb energiajátékossá nőtte ki magát, emellett a részvényeit a tőzsdén jegyzik, ami nagyobb fegyelmet követel a vállalatvezetéstől.