Európa szerte tüntetnek a gazdák. Többségük szerint a túlzásba vitt zöld politika súlyos következményekkel jár a kontinens mezőgazdaságára. A Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért, a legnagyobb romániai gazdaszervezeteket magába tömörítő szövetség nyílt levélben kéri az ország vezetőit arra, hogy érvényesítsék a román gazdák érdekeit a keddi brüsszeli tanácskozáson.

A hazai gazdaszövetség szerint egy olyan rendszerre van szükség, amely már az EU-ba való belépés előtt azonosít minden behozott ukrán mezőgazdasági terméket és annak útvonalát. Az országba való be és kilépéskor mérésekkel ellenőrizzék, hogy egyetlen tonna gabona sem maradt el az úton. Ezen kívül elektronikus vámzárat és GPS követőrendszert szeretnének minden ilyen szállítmányra, amely jelez, ha az útvonaltól való letérést és indokolatlan megállást észlel.

Nemcsak nálunk, Európa szerte tüntetnek a gazdálkodók. A holland gazdák indították a sort 2022-ben, akiket feldühített, hogy a magas energiaárak miatt elszálló termelési költségek és a régóta fennálló humánerőforrás problémák mellett a holland állam olyan nitrogén-kibocsátási célokat kívánt klímavédelmi okokra hivatkozva bevezetni 2030-ig, amelyek gyakorlatilag teljesíthetetlenek lettek volna és egyes régiókban akár a gazdaságok harmadának bezárásához vezetnének - írta összefoglalójában a Növekedés.hu. Hollandiában most az a kérdés, hogy a Geert Wilders, konzervatív politikus vezette új kormány, hogyan viszonyul a nitrogén-kibocsátási korlátozáshoz.

Franciaországban is zajlottak gazdatüntetések, 2022-ben, majd 2023-ban. A problémákat itt is a túlzottan szigorú környezetvédelmi szabályok, emelkedő termelési költségek, növényvédőszer-korlátozások jelentik. Németországban óriási tiltakozásokba torkollott a gazdák elégedetlensége. Ott is a környezetvédelmi célokkal indokolt agráriumot súlytó intézkedések jelentik a fő gondot. A kormány egyebek mellett eltörölné az agrárdízel-kedvezményt, valamint a mezőgazdasági és erdészeti járművek gépjárműadó-mentességét. 

Mint azt a Növekedés.hu portál cikke megállapítja: a fogyasztói szokások ettől nem változnak meg egycsapásra, és a lakosság nem áll át hirtelen a fenntarthatóbbnak gondolt rovarfehérje liszt, meg a babcsíra fogyasztására. Ugyanúgy fognak tejterméket, húst és szántóföldi termesztésből származó növényeket fogyasztani, ám ezek már nem az Európai Unióból, hanem harmadik országból fognak származni. Olyan helyekről, ahol nincsenek uniós környezetvédelmi normák. Ez pedig a portál írása szerint kiszolgáltatottságot, szállítás okozta környezeti terhelést, még nagyobb környezetkárosítást jelent. 

Jelenleg az EU mezőgazdasága a legfenntarthatóbb a világon, a legkevésbé környezetszennyező, köszönhetően a már most is szigorú szabályozásnak. A Növekedés,hu cikke szerint az EU épp ezt készül tönkre tenni többek közt az ukrán agrárimport vámmentessé tételével és a dél-amerikai Mercosur kereskedelmi szövetséggel kötendő megállapodással, amennyiben ugyanis a komoly környezetvédelmi szabályokkal sújtott európai termelőkre ráeresztik az olyan harmadik országok mezőgazdasági termékeit, ahol jóval lazábbak a környezetvédelmi normák, ezáltal pedig alacsonyabbak a termelési költségek, akkor az európai termelők versenyképtelenek lesznek, majd pedig tönkre mennek.

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője jogosnak tartja a romániai gazdák kéréseit. „Őszinte párbeszédre és hatékony intézkedésekre van szükség két szinten: Bukarestben a kormánynak csökkenteni kell a bürokráciát és gyorsítani a jogszerű kifizetéseket, Brüsszelben pedig gátat kell vetni az újabb és újabb mélyzöld feltételeknek, szabályozásoknak, tiltásoknak. Az európai agrárpolitikai támogatásokra szükség van az élelmiszerbiztonság fenntartására. A környezetvédelem fontos, de más forrásokból kell finanszírozni, nem a gazdáknak járó pénzből” - fogalmazott Facebook bejegyzésében a politikus.