Átadták követeléseiket a prefektusnak a Hargita megyei gazdák – egyelőre még nem vonultak utcára
A Hargita megyei gazdák képviselői csütörtök délután átadták Florin Barbu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek címzett petíciójukat Petres Sándor prefektusnak. A beadványt – amelyben a mezőgazdaságot életképtelenné tevő jelenlegi helyzet javítására tett javaslataikat összegezték – kilenc megyei gazdaszervezet támogatta.
Petíciójukban a Hargita megyei gazdák kifejezték támogatásukat és szolidaritásukat az országos tiltakozó megmozdulások mellett, ugyanakkor saját javaslataikat is megfogalmazták, ami a helyi gazdákat specifikusan érinti.
Az eseményen a gazdaszervezeteket Hegyi Andrea, Szép Róbert, Jéré Elemér és Bartalis Attila gazdálkodók képviselték. Utóbbi – a közel egy órás prefektussal történő megbeszélést követően – a sajtó jelenlévő képviselőinek elmondta: építőjellegű megbeszélés zajlott a prefektussal, aki megígérte, hogy továbbítani fogja a helyi gazdák javaslatait, kéréseit a megfelelő minisztériumokhoz, illetékesekhez. A megyei gazdák képviselői reményüket fejezték ki, hogy meglátásaikat megértik és elfogadják, ellenkező esetben az országos gazdaszervezetekkel közösen forgalomlassító megmozdulásba kezdenek.
A Hargita megyei gazdák még nem vonulnak utcára, ugyanakkor nyílt levelet fogalmaztak meg Florin Barbu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek, amelyben tizennégy pontba szedték javaslataikat. A nyílt levelet László Csongor, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési egyesületének vezetője a megyei önkormányzat keddi közgyűlésén is felolvasta.
Első pontban a gazdák követelik a bürokrácia csökkentését a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA) a támogatási iratcsomók összeállításakor. Második kérésük: „A gazdák által vezetett kötelező regiszterek számának csökkentése összhangban az elfogadott Nemzeti Stratégiai Tervben megfogalmazott adminisztratív terhek csökkentése célkitűzéssel”.
Kérik az állatjóléti támogatásokra vonatkozó előírások egyszerűsítését: „A kötelező nyilvántartások helyett, az igénylő egység belső procedúrában igazolja a végzett tevékenységét, ezt aláírásával ellátva hitelesíti a vonatkozó időszakra”.
Kérik továbbá, hogy az állam vezessen be különtámogatásokat a vadkárok által sújtott megyékben. „A tisztességes verseny érdekében olyan intézkedési csomagot kell bevezetni, amely azon régiók számára nyújt pluszkompenzációt a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség általi támogatásokon keresztül, ahol nagy számban fordulnak elő vadkárok. Hargita megyében 514 káreset volt az elmúlt évben, amely 93 százalékát a medvék okozták, egy olyan megyével szemben, ahol egyáltalán nincs vagy csak kis számban történik medvék által okozott kár, jelentős versenyhátrányt szenvednek el a Hargita megyei gazdák”.
Ötödik kérésük, hogy a vadkárok megítélése ne a termelési költség megtérítésére vonatkozzon, hanem a terménykiesésre. „Például egy intenzív szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdaság, amely monodiatetikus takarmányozást használ, ha a vadkárok következtében 15%-kal kevesebb siló kukoricát tud termelni, az egész éves működésében keletkezik ellátásbéli probléma. Ez a termelékenység visszaesését eredményezi, és megnöveli az állatorvosi költségeket egyaránt. Ezzel szemben jelenleg csak a kukorica megtermelésének költségeit terítik meg, nem veszik figyelembe a gazdaságban keletkezett további pluszköltségeket, melyeket a terméskiesés okozott.”
Azt is kérik a minisztertől, hogy üzemanyag-támogatást ne csak a jogi személyiséggel rendelkezőknek adjanak, hanem a magánszemélyeknek is járjon. „Lehessen a traktorokat és mezőgazdasági gépeket B kategóriás jogosítvánnyal vezetni, vontatott járművel együtt. A törzskönyvvel nem rendelkező vontatott járművek számára a helyi önkormányzat bocsátson ki igazoló dokumentumot, amellyel közlekedhetnek a közutakon” – fogalmaztak.
Kérik továbbá, hogy magánszemélyek is igényelhessék a gázolaj-támogatást. Minden Romániában gazdálkodó egység, függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy jogi személyként végzi tevékenységét, igényelhesse a gázolaj-támogatást. Ugyanakkor úgy vélik: „a tisztességes verseny érdekében el kellene törölni a különböző vállalkozási formák között a különbségeket”. Tizenegyedik kérésük, hogy azoknak a gazdáknak adják a mezőgazdasági támogatást, akik ténylegesen dolgoznak a földön. Ne az kapja a támogatást, aki a mezőgazdasági terület tulajdonosa ugyan, de azt bérbe adja másnak. Tizenkettedik javaslatuk, hogy az ökológiai gazdálkodást végzők vagy átállási időszakban levő gazdák támogatásait egy időben utalják a többi gazdáéval. „Nem tisztességes azon gazdálkodókkal szemben, akik pluszterheket vállalnak fel, azáltal, hogy ökológiai gazdálkodást végeznek, hogy a támogatásaik késnek más gazdákéval szemben.”
Kérik, hogy a minisztérium egyszerűsítse a Vidéki Beruházások Finanszírozó Ügynöksége által meghirdetett pályázatok adminisztrációját. Vegyenek ki minden olyan feltételt a pályázati elvárások közül, „amely diszkriminálja a gazdákat tevékenységük megkezdésének időtartamára vonatkozóan.” Kérik még a pályázati önrészek mértékének csökkentését, illetve hogy kedvezményes hiteleket vehessenek fel, hogy finanszírozni tudják a pályázati részvételük önrészét. Végül kérik, hogy alkalmazzák „a Hegy Törvénye (197/2018-as számú törvény)” alapján megfogalmazott prioritásokat a pályázati kiírások újrahirdetésekor, és terjesszék ki érvényességüket az eszközbeszerzésre is. „Ne legyen kötelező az építkezés a projekteken belül, meglévő esztenák és feldolgozóegységek fejlesztésére és eszközök beszerzésére is lehessen pályázni.” Egyúttal azt is kérik, hogy a szaktárca csökkentse az önrészek mértékét ezeknél a pályázati kiírásoknál, kiemelten azoknál, amelyek esztenákra vonatkoznak.
CSAK SAJÁT