Építőanyag drágulás: a kormánytól várják az önkormányzatok, hogy részben vállalja át a beruházások pluszköltségeit
A kivitelezők az önkormányzatokra terhelhetik rá a költségnövekedést, ami nagyobb városok esetén több tízmillió lej is lehet.
Felszámolhatják az önkormányzatoknak az építőanyagok rohamos drágulása miatti pluszkiadásaikat a beruházásokat kivitelező cégek. Az erről rendelkező, 15-ös számú sürgősségi rendeletet szeptember elején fogadta el a kormány. „Ezen megoldás nélkül sok közberuházás – iskolák, kórházak, ivóvíz- és csatornahálózatok – szakadna félbe” – érvelt a rendelkezés mellett Cseke Attila fejlesztésügyi miniszter.
Az intézkedés indokolt voltát senki sem vitatta, ugyanakkor tény, hogy nehéz helyzetbe hozza a sok beruházást futtató önkormányzatokat. Nagyváradon 150 beruházás folyik, melyekre 485 millió lejt irányzott elő az önkormányzat. Az építőanyagok drágulása miatt az idei költségek kb. 63 millió lejjel nőnek.
Kapcsolódó
Ebből 24,5 millió lej kizárólag a helyi költségvetésből finanszírozott beruházásokból származik, tehát a helyi költségvetést terheli. 1,5 millió lejt a kormánytól vár a városvezetés, a központi költségvetésből finanszírozott beruházások kapcsán. Az uniós projektek költségnövekedése 37 millió lejt tesz ki. Ha a kormány nem vállalja át ezt az összeget, az önkormányzatnak a jövő évi költségvetésektől kell majd elvennie a pénzt, le kell mondania a beruházások egy részét.
A sepsiszentgyörgyi városháza szakemberei jelenleg vizsgálják az építők által újraszámolt költségek megalapozottságát. Antal Árpád polgármester a Maszol érdeklődésére elmondta: a cégek nem egyforma arányban kérték a szerződés értékének növelését. Az útépítőket kevésbé érinti az építőanyag árak emelkedése mint azon kivitelezőket, melyek épületet húznak fel.
Az uniós projektekkel van a gond
Az önkormányzatnak főként az uniós finanszírozású projektek esetében kell mélyebben nyúlnia a zsebébe. Ha az eredeti szerződés szerint 100 egység értékű munkálatból az unió 98 egységet finanszíroz és az önkormányzatnak 2 egységet kell önrészként befizetnie ám a kivitelezővel kötött szerződés kiegészítés révén a teljes összeg 130 egységre nő, akkor az önkormányzat önrészként 32 egységet kell saját költségvetéséből hozzárendelnie, magyarázza a polgármester. A román kormány által finanszírozott munkálatok esetében jobb a helyzet, hiszen a szerződés értékének növekedését közösen állja az önkormányzat és az állam.
A csíkszeredai önkormányzati testület legutóbbi rendkívüli ülésén öt, a megvalósítás különböző stádiumában levő beruházás esetében fogadott el új értékbecsléseket.
Az öt beruházás közül három (két sportterem és egy napközi otthon) a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) részfinanszírozásával zajlik, kettő pedig a Regionális Operatív Program támogatásával. A Nagyrét utcai napközi otthon, a Nagy István Művészeti Középiskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola sportterme, a Kós Károly Szakközépiskola felújítása, valamint a Kossuth Lajos utca 20–26. szám alatti tömbház hőszigetelése esetében volt szükség a korábbi években elfogadott megvalósíthatósági tanulmányok módosítására – közölte a Maszol érdeklődésére Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
A Nagyrét utcai napközi otthon esetében 441,2 ezer lejjel, a Nagy István Művészeti Középiskola sportterme esetében 1,2 millió lejjel, míg a két sportterem esetében 1,2 millió lejjel növekedett a szerződés értéke. A Kossuth utcai tömbházak hőszigetélése 750 ezer lejjel, a Kós Károly Szakközépiskola felújítása 350 ezer lejjel kerül többe, tudtuk meg. A teljes összeg közel 4 millió lejt tesz ki.
A város saját költségvetéséből csoportosítottak át tételeket a megnövekedett kiadásokra. A jogszabály ugyanakkor arra is lehetőséget biztosít, hogy az értéktöbblet fedezését a központi költségvetéstől igényelje a beruházó, amivel az önkormányzat élni fog. Bors Béla bízik benne, hogy az EU-s projektek esetében is át fogja vállalni a pluszköltségeket a kormány.
(Nyitókép: Kolozs Megyei Tanács)
.jpg)
