Az évtized végéig Románia közel 50 százalékkal szeretné növelné a hidrogéntermelési kapacitását.

Közvitára bocsátotta az Országos Hidrogénstratégiát az Energiaügyi Minisztérium. A dokumentum szerint a 2030-ra vonatkozó célkitűzés a hazai termelés 288,8 ezer tonnára való növelése. A legfrissebb termelési adatok 2021-re vonatkoznak, akkor 194 ezer tonna hidrogént állítottak elő Romániában. Az évtized végéig tehát 49 százalékkal kellene növelni a termelési kapacitást.

Ahhoz, hogy megvalósuljon, 3985 MW beépített teljesítményű elektrolízis kapacitást kell létrehozni. A stratégiatervezet kizárólag szén-dioxid-kibocsátással nem járó, úgynevezett zöld hidrogénben gondolkodik. Ebből az következik, hogy az elektrolízishez csakis megújuló forrásokból származó villanyáramot lehet majd felhasználni. Erre a célra tehát 7969 MW összteljesítményű áramtermelő egységekre lesz szükség, melyek létrehozása gigászi feladatnak ígérkezik.

A vízerőművek építése roppant hosszadalmas, tehát kizárólag szélturbinák és napelemparkok jöhetnek szóba. Romániában jelenleg hozzávetőleg 3 ezer MW a szélerőművek beépített teljesítménye, míg a napelemparkoké 1600 MW körül van. Ez összesen 4600 MW, az évtized végére tehát csak zöld hidrogén előállítására ennél több mint másfélszer nagyobb termelési kapacitást kellene létrehozni.

A stratégiatervezet célkitűzéseinek a megvalósításához 10,4 milliárd euró értékű beruházásokra lenne szükség, írja a Ziarul Financiar. A hidrogéntermelésnek a megcélzott szintre való emeléshez 4,3 millió köbméter vízre lesz szükség. Ez „nem tekinthető jelentősnek (…), egy közepes romániai folyó egy napi hozamánál kevesebbnek felel meg”, olvasható a dokumentumban.

A stratégiatervezet azzal számol, hogy az elkövetkező években főleg a kohászatban, a közszállításban és az energetikában, gázzal kevert hidrogén mennyisége fog számottevő mértékben nőni.

Az Európai Uniónak is ambiciózus tervei vannak a hidrogénnel. Jelenleg az EU tagállamai éves szinten 8 millió tonnát használnak fel, azonban csupán 0,3 millió tonnát állítanak elő, a különbséget importból fedezik. 2030-ra az EU évi 10 millió tonnára szeretné növelni a saját termelését, miközben a szükséglet várhatóan 20 millió tonnára fog nőni. A szükséges infrastrukturális fejlesztések értékét minimum 335 milliárd euróra becsülik a szakértők.