A Hidroelectrica az Olt vizéből nyerne ki hidrogént, amivel vonatokat lehetne meghajtani. Nagy kár, hogy egyelőre senki sem akar ilyen szerelvényeket eladni a CFR-nek, részben azért, mert Romániában egyelőre nem létezik semmiféle, a hidrogén energetikai felhasználására vonatkozó szabályozás.

Pár éve még szinte semmit sem lehetett hallani a hidrogén energetikai célú felhasználásáról, napjainkban azonban heti rendszerességgel jelennek meg a témához kapcsolódó hírek. Az állami vasúttársaság (CFR) 12 hidrogén-meghajtású vasúti szerelvényt vásárolhat az országos helyreállítási terv keretében, az E.ON a földgáz-hidrogén keverék hálózati felhasználásának a tesztelésére készül, a Hidroelectrica pedig a hidrogén ipari célú előállításának a megkezdését tervezi.

A periódusos rendszer első elemének gyorsan növekvő népszerűsége két fő okra vezethető vissza: nagyon gyakori, szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre és nem környezetszennyező. A Földön elemi vagy molekuláris formában nem fordul elő, ezért vegyületeiből kell előállítani.

„Tulajdonságai sok szempontból kedvezők: nem toxikus, nem korrozív, nem rákkeltő, nem üvegház-hatású, nem radioaktív, környezetbe való véletlenszerű kijutása során nem okoz semmilyen visszamaradó környezetszennyezést. A vegyipar közel száz éve használja a hidrogént, jelenleg megatonnás éves nagyságrendben” – olvasható a panenerg.hu internetes oldalon. A vegyipar mellett az acélgyártás és a légi közlekedés is jelentős mennyiségű hidrogént használ fel.

A hidrogén előállításának két fő módja van: metánból gőzreformálással és vízből elektrolízissel. Az előbbi módszer szén-dioxid kibocsátással jár, míg az elektrolízises eljárás, amennyiben az ahhoz használt villamos energia megújuló forrásból származik, karbonsemleges. A karbonsemleges elektrolízisből származó végterméket zöld hidrogénnek nevezi a szaknyelv. A Messer gázipari cég honlapján (messer.hu) szereplő információk szerint jelenleg a világ hidrogéntermelésének 95 százaléka fosszilis forrásból származik. Az Európai Unió célkitűzése ennek minél nagyobb mértékű, zöld hidrogénnel való helyettesítése.

Hidrogént az Oltból, a Dunából

A Hidroelectrica két hidrogént előállító üzemet építene, egyet az Olton, Olthévíz és Fogaras között, egyet pedig a Dunán, a Vaskapu közelében. Az elektrolízishez szükséges villanyáramot napelempark biztosítaná, melyek létrehozása szintén a projektek része.

Az Oltra tervezett létesítménynek évi 15 ezer tonna hidrogént kellene majd előállítania, míg a vaskapuinak 7500 tonnát. Ennek e mennyiségnek a piaci értéke, a jelenlegi árak mellett 90 millió euró. A beruházások nagyon kezdeti fázisban vannak, még a megvalósíthatósági tanulmányok sem készültek el. A Hidroelectrica arra számít, hogy 2026-ban indulhatna a hidrogén előállítása mindkét üzemben.

Kapcsolódó

Elkezdi az E.ON a hidrogénnek a gázhálózatban való tesztelését

A projekt első fázisában egy kísérleti mini hálózatban végzik majd a tesztelést.  

hidrogén gázhálózat Medgyes szén-dioxid-kibocsátás

Más nagyvállalatok is kacérkodnak a hidrogénnel. A Romgaz és az OMV Petrom még 2021-ben bejelentették, hogy közösen fognak zöld hidrogént termelni Dobrudzsában, szélenergia felhasználásával. A projektről azóta nem lehet hallani. A Lukoil tavaly rukkolt ki azzal az ötlettel, hogy a ploiești-i Petrotel kőolaj-finomítóban állítana elő zöld hidrogént. Időközben kiderült, hogy az orosz cég távozna a román piacról.  

A Hidroelectrica, bár leghamarabb három év múlva kezdheti meg a termelést, már a hidrogén exportját tervezi. Ebből a célból együttműködési szerződést kötött a Verbund osztrák energetikai céggel. A hidrogént ásványi olajban feloldva, tartályhajókban szállítanák a Dunán.

Németország az élenjáró

A zöld hidrogénnel kapcsolatos projekteket hátráltatja, hogy Romániának nincs erre vonatkozó stratégiája, sőt a törvényi szabályozás is hiányzik. Nagyrészt emiatt sikertelen volt a hidrogénnel működő vasúti szerelvényekre kiírt első tender, ugyanis a szabályozatlanságból fakadó bizonytalanság miatt egyetlen pályázat sem érkezett. A potenciális pályázók szemében az sem lehetett jó pont, hogy Romániában teljességgel hiányzik a hidrogénnek üzemanyagként történő felhasználásához szükséges infrastruktúra.

A világ első, zéró kibocsájtású hidrogénmeghajtású vonatait tavaly állították forgalomba Németországban. Ezekben a hidrogént nem belső égésű motorokban használják fel, hanem úgynevezett üzemanyagcellákban oxigénnel egyesítik, s így villanyáramot állítanak elő, mely a szerelvényt hajtja. A Németországban közlekedő szerelvények gyártója az Alstom. Az idei év elején Kínában is elkezdték a hidrogénnel működő vonatok gyártását.

Romániában jelenleg 13 vállalat állít elő hidrogént, valamennyi fosszilis alapanyagból, vegyipari és kohászati felhasználásra.