Két évvel ezelőtt már közel 30 millió munkanapon át voltak táppénzen a romániai mankavállalók.

Az idei évre 3,7 milliárd lejt irányzott elő az Országos Egészségbiztosítási Alap (FNUASS) a betegszabadságok kifizetésére, amiből 2,2 milliárd február végéig elfogyott, jelentette be a közelmúltban Raluca Turcan, a PNL parlamenti képviselője. A politikus ebből azt a következtetést vonta le, egyre többen vannak azok a munkavállalók, akik akkor is kiíratják magukat betegszabadságra, ha makkegészségesek, s törvénytervezetet nyújtott be ennek visszaszorítására.

Ez nem több, mint spekuláció, az ellenben tény, hogy egy évtized alatt megduplázódott a betegszabadság miatt kiesett munkanapok száma. Az Országos Egészségbiztosító (CNAS) adatai szerint 2012-ben a romániai orvosok 2,6 millió alkalommal írtak ki táppénzre dolgozókat. Abban az évben a betegszabadságok összesen 14 millió munkanapot tettek ki.

Azóta mindkét mutató folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2016-ban a betegszabadságok száma már 4,9 millió volt, s 22 millió munkanapot tettek ki, írja a Ziarul Financiar. 2021-ben 6,9 millió esetben állapították meg az orvosok, hogy munkavállalók betegség miatt ideiglenesen elvesztették a munkaképességüket, a szabadnapok száma pedig 29,9 millióra emelkedett. A betegszabadságok száma tehát két és félszeresére nőtt, a terjedelmük ennél valamivel kisebb mértékben emelkedett.

A hazai munkavállalók száma 6,67 millió körül van, a betegszabadságok száma pedig ennél nagyobb volt. Statisztikailag ebből az következik, hogy minden egyes munkavállaló volt legalább egyszer betegszabadságon, míg a valóság az, hogy egy jelentős részük több alkalommal is hiányzott a munkából egészségügyi okok miatt.

A jelenség egyik oka az lehet, hogy sok dolgozó mondvacsinált okokra hivatkozva kér és kap betegszabadságot, de minden bizonnyal hozzájárul az is, hogy Romániában nem megfelelő módon működik a megelőzés, kevesen vesznek részt rendszeres kivizsgáláson.

A táppénzre kifizetett összeg még nagyobb arányban nőtt. 2012-ben a FNUASS 1,1 milliárd lejt adott ki ilyen célra. 2017-ben már 1,9 milliárd lej ment el táppénzre, egy évre rá azonban mindössze 1,4 milliárd. 2019-ben aztán megugrottak a költségek, 2,7 milliárd lejre, 2020-ban már 3,6 milliárd lejnél jártak, tavaly pedig elérték az 5,8 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy tavaly a CNAS ötször annyit fizetett ki táppénzre, mint egy évtizeddel korábban.

Ennek a robbanásszerű növekedésnek az egyik oka az, hogy a vizsgált időszakban Romániában közel megháromszorozódtak a fizetések, 2012-ben 1507 lej volt az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kiszámolt nettó átlagbér, ami 2022 decemberére 4400 lejre emelkedett.

Ami az idei helyzetet illeti, az adatokból kitűnik, hogy a FNUASS elégtelen összeget különített el az idei évre táppénzre, kb. 30 százalékkal kevesebbet, mint amennyit tavaly költött ilyen célra.