Módosult a betegszabadságra vonatkozó szabályzat. Az egészségügyi miniszter és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnökének közös rendelete olyan módosításokat tartalmaz, amely tisztázza a betegszabadsággal kapcsolatos szabályzatot – tájékoztatta a Maszolt Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója. Ugyanakkor elmondta, az egészségbiztosító hatvan napon belül kellene megtérítse a munkáltatónak a kifizetett betegszabadságok ellenértékét, ám ezzel le vannak maradva, a költségvetésük nem teszi lehetővé, hogy minden igényt kielégítsenek.

A márciusban megjelent módosító rendelet bevezet egy új helyzetet, amikor a beteglapot az orvosi konzultáció időpontját követően, utólag is ki lehet állítani. Ez eddig lehetséges volt terhesség, szülés, kórházi kezelés esetén, valamint a rákos betegek és a gondozóik esetében.

A pontosítás értelmében a beteglap csak az aktuális és azt megelőző hónapra állítható ki. Ugyanakkor a rákos beteg elhalálozása esetén is kiadható utólag. Számtalanszor előfordul, hogy a beteglapot nem lehet kiállítani a konzultáció pillanatában, például, ha a pácienst sürgősséggel el kell szállítani, vagy nem lehet tudni a kórházi bennfekvéskor, hogy mennyi időt vesz igénybe a felépülés – részletezte a vezérigazgató.

Az új rendelet továbbá rögzíti, hogy a betegszabadság kifizetése megszűnik a dagantos beteg elhalálozása napján. Eddig a teljes hónapra kiadták a betegszabadságot, ezentúl viszont csak az elhalálozás napjáig.

Megállapították továbbá azt az általános szabályt, hogy ha egy munkavállaló több alkalmazónak dolgozik, akkor mindegyik munkahelyén kifizetik a betegszabadságot, amennyiben azt megelőzően legkevesebb hat hónapig törlesztették az egészségbiztosítási járulékot. Ha valaki egyik munkahelyén tíz éve dolgozik, a másik állását meg csak három hónapja tölti be, akkor csak az első esetben fizetik ki a betegszabadság ellenértékét. Viszont a másik munkahelyen sem igazolatlanul hiányzik, másrészt, ha az egyik munkáltatónál betegállományban szerepel, a másiknál sem dolgozhat – pontosított Duda Tihamér.

Kivételként a rendelet különleges szabályt állapít meg a pedagógusokra vonatkozóan: ha több tanintézetben is dolgoznak, hogy meglegyen a szükséges óraszámuk, esetükben mindegyik munkáltató a jövedelem függvényében kiszámítja és kifizeti a betegszabadság ellenértékét, és megkapja a visszatérítést, függetlenül a megelőző biztosítási időszaktól. Vagyis ebben a kivételes helyzetben nem számít, ha nincs meg mindenik munkahelyen a minimális hat hónapos járulék-befizetés.

Késik a betegszabadságok visszatérítése

A koronavírus-járvány lejártával valamelyes csökkent a kiadott beteglapok száma, de még mindig sok a betegszabadság – mondta el kérdésünkre Duda Tihamér. Hargita megyében például havonta átlag 5000 beteglapot állítanak ki, ez havi lebontásban változhat; az év elején, amikor sok a felső légúti megbetegedés, a betegszabadságok száma is nő, a nyári hónapokban pedig csökken.

A Hargita megyei munkaadóknak havonta mintegy 5 millió lej értékben térítik meg a betegszabadságok értékét. Duda Tihamér rámutatott: a munkaadó kiadja az alkalmazottnak a betegszabadság ellenértékét, majd 90 napja van, hogy a pénzt visszaigényelje az egészségbiztosító pénztártól. Ha a munkaadó a kérést a 91. napon nyújtja be, nem kapja vissza a pénzét. Ezután a jogszabály értelmében a egészségbiztosító pénztárnak hatvan nap áll a rendelkezésére, hogy az összeget megtérítse, ám ebben mintegy egy féléves lemaradásuk van.

„A költségvetésünk nem teszi lehetővé, hogy minden igénynek eleget tudjunk tenni, most fizettük a tavaly júniusban-júliusban esedékes összegeket” – részletezte a vezérigazgató. Arra is kitért, bár soknak ítéli a beteglapok számát, az egészségbiztosító pénztár nem bírálhatja felül azok jogosságát, a kifizetés előtt azt elemzik, hogy az adott diagnózis alapján hány betegnap jár. Ha a munkaadó úgy ítéli meg, hogy az alkalmazott túl sokat van betegállományban, az orvosi kollégiumhoz fordulhat, hogy a döntést felülbírálja – mutatott rá a hargitai egészségbiztosító pénztár vezérigazgatója.