Egymilliárd eurós bírságot kockáztat az Olténia Energetikai Komplexum
Az átszervezési tervezet úgy tenné 1,3 milliárd euró költséggel zöldebbé az állami vállalatot, hogy a szén-dioxid kibocsátása 28 százalékkal nőne.
Egyre nagyobb bajban van a szénbányászattal, elektromos- és hőenergia termeléssel foglalkozó Olténia Energetikai Komplexum (CEO). Az évek óta súlyos pénzügyi problémákkal küszködő állami vállalat átszervezésének tervezetét elkészítette ugyan az energetikai minisztérium, azonban a Greenpeace Románia szerint minimális az esélye annak, hogy az Európai Bizottság (EB) elfogadja.
Az EB első állásfoglalása a benyújtott tervezet kapcsán fölöttébb negatív volt, ami a Greenpeace véleményét támasztja alá. „A román hatóságok nem mutattak be egy szilárd átszervezési tervet, amely hosszú távon biztosítaná a társaság életképességét” – állapította meg az uniós testület.
A CEO rövid időn belül kilátástalan helyzetbe kerülhet, mivel április végéig szén-dioxid kibocsátási bizonylatokat kell vásárolnia hozzávetőleg 280 millió euró értékben. Ez a kötelezettsége az Európai Unió által bevezetett kibocsátási kvótákból és az annak járulékaként létrejött emissziókereskedelemből fakad.
Az EU országonként és gazdasági szektoronként meghatározza a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét, a kibocsátási kvótát, ami cégekre is le van osztva. Ha egy adott vállalat a megengedettnél kevesebbet bocsát ki, a felszabaduló tételt kibocsátási bizonylatok formájában értékesítheti. Ezeket azon cégek vásárolják meg, amelyek az engedélyezett kvótánál több üvegházhatású gázt engednek a légkörbe. Ilyen az Olténia Energetikai Komplexum is, amely szénből állít elő elektromos- és hőenergiát.
Kölcsönt adna az állam
Ha a vállalat április végéig nem szerzi be a 2020-ra érvényes kibocsátási bizonylatokat, nagy összegű bírságra számíthat, a számla végösszege 1 milliárd körüli lesz. Saját forrásból kizárt, hogy a CEO meg tudná venni a szükséges bizonylatokat. A 12 ezernél több embert foglalkoztató vállalat üzleti eredményei siralmasak voltak az elmúlt időszakban. 2015 és 2019 között a CEO egyetlen évben volt csak nyereséges, ezen időintervallumban 2,915 milliárd lej értékű veszteséget halmozott fel.
A CEO vezetősége arra számít, hogy 241 millió eurós kölcsönt kap a pénzügyminisztériumtól, amit majd az átszervezéshez nyújtott állami támogatásból fog törleszteni. „Már a pénzügyminisztériumnál van, onnan pedig az igazságügyi minisztériumhoz kerül a szén-dioxid bizonylatok megvásárlásához nyújtott támogatásra vonatkozó sürgősségi rendelet. Nem létezhet reform és átszervezés ezek nélkül a bizonylatok nélkül, s bízunk benne, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja az átszervezési tervet” – nyilatkozta Virgil Popescu energetikai miniszter.
Az állami támogatás a visszájára is fordulhat, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az EB rábólint az átszervezési tervezetre. A Greenpeace szerint az 1,3 milliárd eurós tervezet teljesen elhibázott, mivel ha gyakorlatba ültetik, 2030-ban a CEO szén-dioxid kibocsátása 28 százalékkal fogja meghaladni a tavalyi szintet.
„Hónapok óta jelezzük, hogy a CEO-tervezetnek súlyos hiányosságai vannak. Ez nem egy valós szénmentesítési terv, Hosszú távon nem szolgálja sem a vállalat, sem pedig a Gorj megyei emberek érdekeit. (…) Az Európai Bizottságot nem lehet az orránál fogva vezetni, Frans Timmermans ügyvezető alelnök üzenete pedig nagyon egyértelmű volt: a szénnek nincs jövője” – nyilatkozta Vlad Cătună, a Greenpeace munkatársa.