Blgáa Csaba, a Miskolci Egyetem munkatársa tartott előadást szombaton, a kolozsvária Sapientia EMTE épületében a személygépkocsik hajtásának ma létező alternatíváiról.

A XVII. Energetika-Elektrotechnika , illetve a XXVI. Számítástechnika és Oktatás multi-konferencián zajló előadáson elhangzott, a klímaváltozásnak számos oka van, a Föld melegedési ciklusai jól követhetők, és az emberiség nélkül is létezett ez. A megjelenésünkkel azonban valóban hatunk a széndioxid-növekedésre, bár a széndioxid-kibocsátásért négy százalékban felel az ember, ezen belül a személygépkocsi 31 százalékkal járul hozzá a jelenséghez. Ennek ellenére mégis fontos az alternatívákon gondolkodni.

„Ha hidrogént használnánk fel üzemanyagként, tisztán víz keletkezne, a belsőégésű motorok esetében azonban gyorsan elég, a láng pedig visszafelé terjed, tehát biztonsági problémákat okoz” – összegezte Blága az egyik alternatívát. Mint mondta, a hidrogént több formában lehet tárolni, de ez körülményes. M. Simonsen és H.J. Walnum munkájára hivatkozva elmondta, a hidrogén nincs eléggé széleskörűen elterjesztve, és ezen kellene dolgozni.

Különböző villamoshajtású autók reneszánszát éljük ma, az állandómágneses szinkronmotor a leghatékonyabb ezek közül, teljesítmény szempontjából a lítium alapú akkumulátor a legjobb, de ez az anyag ritka és környezetszennyező módszerekkel bányászható ki.

A Tesla modell, ami hálózaton keresztül tölthető, hatósugara azonban csak 37ö kilométer 88 km-h sebességgel, és 75 perces töltésű időt igényel – ez a megoldás tehát további fejlesztéseket igényel.

A hibridautók ígéretes kompromisszumnak számítanak, de még nagyon költségesek. Napelem-panel sem elégséges egy autómeghajtásához – tette hozzá a szakember. A Toyota 23 év fejlesztés után dobott piacra egy hidrogénes üzemanyagcellát, hasonló autókat adott ki a Hyundai, az Audi is. A hidrogén tehát ígéretes megoldást jelent idővel – zárta előadását Blága Csaba.

A konferenciát a Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezte október 6 és 9. között.