A romániai gázfogyasztásnak jelenleg mindössze 3-4 százaléka orosz import, ezért nem jelentene nagy veszélyt, ha Vlagyimir Putyin orosz államfő beváltja fenyegetéseit, és elzárja a gázcsapokat. Ám ez Borbély Károly energiaügyi államtitkár szerint nem is fog megtörténni. 

Milyen mértékben függ jelenleg Románia az Oroszországból érkező gáztól?

A jelenlegi fogyasztásnak mindössze 3-4 százaléka import, a többit saját forrásból fedezzük. Az elmúlt években a román gazdaság nem fogyasztott annyi gázt, mint korábban, de kisebb volt a téli fogyasztás is. Tavaly, amikor hidegebb volt a tél, az országban elhasznált átlagos gázmennyiség 19-20 százaléka érkezett Oroszországból, ám idén az enyhe tél miatt ez az arány nem haladta meg a 4 százalékot. A többit a belföldi termelés biztosította a Romgaz és a Petrom révén.

Ezek szerint Romániának nem kell tartania Putyin elnök fenyegetéseitől?

Nem kell megijedni. Valószínűleg hamarosan egyezség születik az Európai Unió tagállamai és Oroszország között, hiszen az oroszoknak is kell valamit kezdeniük azzal a hatalmas gázmennyiséggel, amit kitermelnek. Itt óriási gazdasági érdekek vannak, azt sem kell szem elöl téveszteni, hogy az orosz gáz legnagyobb felvásárlója Németország. A mostani nemzetközi helyzet arra bizonyíték, hogy olcsó megoldásokat kell találni az energiafüggetlenség elérésére, ami Románia esetében is az orosz gázfüggőséget számolná fel. Ehhez időre van szükség, ha pedig rádolgozunk, 2020-ra elérhetjük a célt.

Hol található a román földgáz, és mekkora tartalékokról van szó?

Románia földgáztartalékai a mostani ismereteink alapján – tehát feltérképezés nélkül is - körülbelül 20 évre elegendőek, ehhez adódik a nemkonvencionális energiákban rejlő tartalék is. A legnagyobb földgáztartalékok a Fekete-tengerben találhatók, körülbelül 5 évre van szükség a rendelkezésre álló mennyiség feltárására környezetbarát technológia alkalmazásával, amit az Unió előír.

A nemkonvencionális energiaforrásainkban a palagáz milyen arányban szerepel?

Senki nem tudja, hogy van-e palagáz Románia alatt, és ha van, milyen mennyiségben. Sajnos a kommunikáció nem volt megfelelő ezen a téren eddig, emiatt alakultak ki feszültségek a befektető-kitermelő cégek és a lakosság között. Ezek a feltárások kezdődnek most el, viszont ha vannak is palagáztartalékaink, a kitermelésig legalább 4-5 évnek még el kell telnie. Ez idő alatt a lelőhely mélységét, a mennyiséget és a fehasználás mikéntjét vizsgálják, környezetkímélő módszerekkel. Tehát az, hogy most Pungești-en elkezdődik a fúrás, csak azt jelzi, hogy leghamarabb jövő év után tudunk számolni, tervezni az esetleges palagáz-tartalékokkal.

Vaslui megyében hónapok óta tiltakoznak a helyiek és a környzetvédők a palagáz feltárása ellen. Lehet ez akadálya a kitermelés elkezdésének?

A zöld aktivisták végzik a dolgukat, ám idővel őket is meg kell hogy nyugtassa az, hogy olcsón, környezetkímélően kell elérnünk az energiafüggetlenséget. Az amerikai gazdaság versenyképessége 60 százalékkal növekedett a palagázzal, ezért bizonyára az Európai Unió is ehhez az energiatrtalékhoz nyúl majd. Lengyelországban például már 50-60 szondát állítottak fel, ők már tudják, mennyi palagáz van a föld alatt és milyen mélységben. Ha elég jól kommunikálunk, és nem egyoldalúan, csak valamelyik érdek mentén, akkor az emberek is megértik, hogy miről van szó.

Milyen elérhető energiaforrások bővíthetik a romániai tartalékokat?

Első helyen a Fekete-tengerben található földgázmennyiség van. Emellett a villamosenergia-termelésben nagy tervek készülnek, ezek közül hármat emelnék ki: a tarnicai vízierőművet, a cernavodai nukleáris erőmű harmadik reaktorának megépítését, illetve a Dunán, a bolgárokkal közösen épülő Turnu Măgurele-Nicopole erőművet. Emellett hatalmas kihívás az energiahálózatunk összekapcsolása a környező országokkal, ami lehetővé teszi a többletenergia exportálását, hiszen ez plusz bevételt jelent Romániának. A zöldenergia terén óriási potenciálja van az országnak, ennek fejlesztését egyelőre leállították, mivel nagyon költséges az előállítása. Viszont az Európai Unió elvárása, hogy 2020-ig 6000 megawatt zöldenergiát termeljünk évente, jelenleg 4300 megawattot termelünk.