Amikor fúj a szél olcsó az elektromos energia, szélcsend idején azonban méregdrága.

Pár napig segítségünkre lesz a szél, utána azonban ismét visszatér az energiaéhség. Vasárnap erős volt a légmozgás, így aztán a szélturbinák a délelőtti órákban 1650 MW-os kapacitással termeltek, írja Sebastian Burduja energiaügyi miniszter egy Facebook-bejegyzésben. Hétvége lévén a fogyasztás kicsi volt, ami lehetővé tette, hogy exportáljuk a megtermelt villanyáram egy részét. Estefelé azonban, amikor csendesült a szél, már importra szorultunk, írja az economica.net.

A hét első két napján a szél még pörgetni fogja az áramtermelést, szerdára azonban már csak gyenge légmozgást jósolnak a meteorológusok, ami miatt a szélturbinák várhatóan csupán 200 MW kapacitással tudnak majd termelni.

Mivel a borús idő miatt a napelemparkok is minimálisat tesznek be a közösbe, hozzávetőleg 140 MW kapacitással termelnek, az ország ismét masszív energiaimportra szorul.

Az, hogy képesek vagyunk olcsó és környezetbarát energiát termelni pozitívum, az azonban óriási probléma, hogy a szélenergia tekintetében a termelés alakulása teljes mértékben kiszámíthatatlan, a természet szeszélyétől függ.

A WindEurope adatai szerint december 9-én az Európai Unió áramtermelésének a 28 százalékát a szélenergia biztosította, egy napra rá azonban, amikor a kontinens nagy részén szélcsend volt, már csak a 15, 11-én és 12-én pedig mindössze a 8, illetve a 7 százalékát. Ezzel összhangban változott a villanyáram nagykereskedelmi ára. Németországban 65 euró/MWh-ról 166 euró/MWh-ra, majd pedig 395 euró/MWh-ra drágult az áram párhuzamosan a szélturbinák leállásával.

Idehaza 62 euró/MWh volt a legalacsonyabb ár, hogy aztán a két rákövetkező napon 268 euró/MWh-ra, majd 327 euró/MWh-re emelkedjen. Azokban az országokban, illetve régiókban, ahol a szélenergiának nincs túl nagy szerepe, illetve fújt a szél, az árak alacsonyak maradtak: Finnországban 19 euróba, az északi svéd régiókban 7-10 euróba, Norvégia északi területein pedig 10 euróba került egy MWh.

A helyzetet javítana, ha tudnánk tárolna az elektromos energiát, azonban a Transelectrica adatai szerint jelenleg az ország teljes tárolási kapacitása 82 MW, miközben a szakemberek szerint minimum 2000 MW-ra volna szükség.

A Bloomberg közelmúltban megjelent elemzése szerint Európában közelít a csúcshoz a szélenergia felhasználása, a további beruházások kezdenek nem kifizetődővé válni. Dániában tavaly az áramtermelés 58 százalékát adták a szélturbinák, idén azonban, a kormány által kiírt, egy hatamas tengeri szélerőműre kiírt tenderre egy cég sem jelentkezett.

“Nem lehet egy kizárólag a szél- és a napenergián alapuló energetikai rendszerünk. Műszaki és gazdasági határai vannak annak, hogy mennyi megújuló energiát lehet intergrálni a rendszerbe” – idézi az economedia.ro Brian Vad Mathiesent, az Aalborgi Egyetem tanárát.