Az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtása jelentős beruházásokat tett lehetővé Romániában, de egyes projektek és mérföldkövek teljesítésében késések voltak – jelentette ki hétfőn Ilie Bolojan.

Az ügyvivő miniszterelnök a Maros megyei prefektúrán tartott sajtónyilatkozatában elmondta, hogy a kormány igyekezett ledolgozni a késéseket és újratárgyalni bizonyos mérföldköveket. Ahol a vállalások teljesítése már nem volt lehetséges, sikerült csökkenteni a mérföldkövek számát vagy terjedelmét, hogy Románia hozzájusson a 12-13 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáshoz és a hitelek nagy részéhez – magyarázta az Agerpres beszámolója szerint.

Bolojan emlékeztetett, hogy a PNRR két részből állt, 13,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és mintegy 7 milliárd euró hitelből. Közölte, a helyreállítási terv nyomán fontos beruházások maradnak Romániában, például autópálya-szakaszok, korszerűsített és villamosított vasútvonalak, kórházak, iskolai fejlesztések és energiahatékonysági projektek.

Példaként említette, hogy rövidesen megnyílik a moldvai autópálya csaknem 50 kilométeres, Bákó felé tartó szakasza, az év végéig pedig egy újabb szakaszt is átadnak. Szerinte jövő tavasszal már autópályán lehet majd közlekedni Paşcani-ig.

Kapcsolódó

Lezárult a helyreállítási terv: 29 milliárd euróból 12,97 milliárdot hívtunk le

A végeredmény a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta, de a felhasznált források mentőövet jelentettek a gazdaságnak és az államháztartásnak.

PNRR helyreállítási terv (PNRR) európai uniós pénzek

Bolojan emlékeztetett arra is, Románia „az utolsó száz méteren” elveszített 770 millió eurót a közalkalmazotti bértörvényhez kapcsolódó mérföldkő teljesítésének elmulasztása miatt. Kijelentette, hogy a kormány mindent megtett a törvény elfogadásáért, de nem sikerült konszenzust kialakítani.

A kormányfő szerint Románia további 100 millió eurót veszíthet a dekarbonizációs mérföldkő miatt. Felidézte, hogy az ország uniós forrásokat kapott a bezárandó széntüzelésű erőművek kiváltására, de nem készült el a craiovai erőmű, a Zsil-völgyében pedig nem pótolták gázerőművekkel, fotovoltaikus vagy tárolási kapacitásokkal a régi létesítményeket. Ezért a turceni és a craiovai széntüzelésű erőművek működését legkésőbb 2028-ig meghosszabbították, hogy biztosítsák Craiova téli fűtését és az energetikai rendszer egyensúlyát, amíg megtörténik a kiváltásuk – részletezte Bolojan.