Az illetékes miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretösszegének legfeljebb a 10 százalékát veszítjük el, valójában minimum 30 százalék úszott/úszik el.

Pár napon belül lezárul az országos helyreállítási terv (PNRR), de még mindig nem lehet tudni, hogy mennyi pénzt veszítünk el. Leginkább a közalkalmazotti bértörvény kérdőjeles, mivel nem csupán a pártok képtelenek dűlőre jutni, a szakszervezetek egyhangú elutasító álláspontjáról nem is beszélve, de a pénzügyi és a munkaügyi tárca között sincs egyetértés azt illetően, hogy mekkora összeggel növelhető a béralap.

Jelen pillanatban jóval nagyobb az esélye annak, hogy a törvényt ne fogadják el augusztus 31-ig, mint annak, hogy a parlament megszavazza, ami automatikusan 770 millió euró elvesztésével jár.

Kérdéses a feddhetetlenségi törvény is, bár a parlament megszavazta, írja a Ziarul Financiar. Időközben azonban az Európai Néppárt és a Renew Europe EP-frakciója is az elfogadásához kötött, ugyancsak 770 millió eurós összeg visszatartását kéri az Európai Bizottságtól. Arra hivatkoznak, hogy a törvény, visszamenőleges hatálya miatt ellentétben áll az uniós joggal és a román alkotmánnyal is. Bár a bukaresti alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összhangban levőnek találta a jogszabályt, bárgyú naivitás feltételezni, hogy a taláros testület politikailag független volna.

„Az európai adófizetők pénze soha nem válhat biankó csekké politikai játszmák számára” – véli a két parlamenti frakció.     

Egy sor beruházás szintén nem lesz kész határidőre. 99 százalék, hogy ezek között lesz, a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal Élesd-Kissebes szakasza, valamint az A7-es autópálya több szakasza. Augusztus végéig 132 kilométernyi sztrádaszakaszt kellene megnyitni, azonban Ionuț Ciurea, a Pro Infrastructură Egyesület elnöke szerint csak 46 kilométer átadására van esély. A határidőből kicsúszó beruházások miatt elúszó pénz százmilliós nagyságrendű lehet.

Nem 97, hanem 70,7

Dragoș Pâslaru, az uniós projektek minisztere azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy a keretösszeg 90 százalékát le fogjuk hívni, a bértörvény elfogadása esetén pedig az arány 97 százalékra nő.

Természetesen ez erős csúsztatás, mivel a tárcavezető a sokadik újratárgyalás után 21,140 milliárd euróra lefaragott keretösszegről beszélt, aminek a 97 százaléka 20,506 milliárd, a 90 százaléka pedig 19,03 milliárd euró. Csakhogy a PNRR költségvetése, amint azt Pâslaru nagyon jól tudja, bár úgy tesz, mintha nem hallott volna róla, eredetileg mintegy 29 milliárd euró volt. 20,506 milliárd ennek a 70,7, míg 19,03 a 65,6 százaléka. A valóság tehát az, hogy a PNRR keretében Románia számára biztosított források minumum 30 százalékát elveszítjük, legalább 8,5 milliárd eurót.   

A legnagyobb probléma az, hogy az idén lehívható pénzt, 98,7 milliárd lejt, belekalkulálták a költségvetés tervezetébe, vagyis minden egyes elveszített lej a hiányt növeli. Csak a két említett törvényhez kapcsolt uniós támogatás az idei GDP 0,4 százalékát teszi ki.

Ez a 98,7 milliárd lej minden idők messze legnagyobb éves uniós támogatása lenne. A korábbi rekordot a 2025-ös 75,9 milliárd jelentette, majd a 2023-as 67,7 milliárd következik. GDP-arányosan 2023-ban érkezett a legtöbb pénz Brüsszelből, 4,2 százalék, a tavalyi mutató 4 százalék volt.