Romániának alig több mint egy hónapja maradt az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó utolsó uniós források lehívásához szükséges feltételek teljesítésére, és 8,7 milliárd euró végleges elvesztését kockáztatja - figyelmeztetett keddi Facebook-bejegyzésében Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.

A szakértő szerint a PNRR végrehajtása a számok és a gyakorlati tapasztalatok alapján beruházási szempontból „jelentős kudarcnak” bizonyult. Románia ugyanis a többszöri felülvizsgálat után újraszámolt összegek mindössze 61 százalékát hívta le, az eredetileg rendelkezésre álló 29 milliárd eurós keretnek pedig mindössze a 44 százalékát.

Negrescu emlékeztetett, hogy Románia eddig 13 milliárd euróhoz jutott hozzá, de már elveszített 500 millió eurót a harmadik kifizetési kérelemből, a 2025-ös újratárgyalás során pedig 7 milliárd euróval csökkent a rendelkezésére álló keret a korábbi késedelmek miatt.

A szakértő szerint a kudarcot nemcsak a hibás végrehajtás, hanem már maga a PNRR rossz kidolgozása okozta. „A tervet sietve állították össze, komoly gazdasági és társadalmi hatástanulmányok nélkül, és olyan határidőket, illetve reformokat vállalt Románia, amelyek teljesítéséhez nem mérték fel kellően a minisztériumok adminisztratív kapacitását” – idézi az Agerpres a bejegyzést.

Negrescu szerint a kormány megbuktatása csak rontott a helyzeten, mert az ügyvivő kabinet sem parlamenti felelősségvállalással és sürgősségi rendeletekkel sem fogadhatja el a még kipipálatlan vállalások teljesítéséhez szükséges jogszabályokat. Ezért az egyetlen megoldás a parlament rendkívüli ülésszakának összehívása, hogy a képviselők és szenátorok gyorsított ütemben megvitassák és elfogadják a több milliárd euró lehívásához szükséges törvényeket.

A szakértő emlékeztetett, hogy a hátralévő reformok közül hat jogszabály a legfontosabb, amelyeket kedden Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök is ismertetett. Ezek a közalkalmazotti bértörvény, összeférhetetlenségi törvény, az adóhatósági alkalmazottak teljesítményarányos jutalmazásáról szóló törvény, a köztisztségviselői törvény, az urbanisztikai törvénykönyv, valamint a fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációjáról szóló törvény. Az első négy törvény mindegyikéhez 770 millió euró, az utóbbi kettőhöz pedig egyenként 972 millió euró helyreállítási forrás kapcsolódik.

Negrescu szerint Románia fájdalmas paradoxon előtt áll: miközben nagy szüksége lenne autópályákra, kórházakra és modernizációra, az uniós helyreállítási források elveszhetnek vagy visszakerülhetnek Brüsszelbe a döntéshozók alkalmatlansága miatt.

A gazdasági tanácsadó bejegyzése végén megállapította, hogy a PNRR nem Románia felzárkózásának ugródeszkája lett, hanem egy tükör, amely megmutatta, hogy a politikai osztály képtelen az ország érdekét a háttéralkuk fölé helyezni.