További 1,2 milliárd eurót kellett lefaragni a PNRR keretösszegéből, s a feketeleves egy része még hátra van.

Elfogadta a kormány a memorandumot, amivel lezárult az országos helyreállítási terv (PNRR) harmadik újratárgyalása. Erre azért volt szükség, hogy minimalizáljuk az elúszó pénzösszeget, ugyanis teljesen egyértelmű, hogy egy sor, a legutóbbi újratárgyaláskor a PNRR-ben tartott beruházást képtelenek leszünk határidőre befejezni.

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök bejelentette, hogy a vissza nem térítendő támogatások értéke 13,6 milliárd euró marad, míg a kedvezményes hiteleké 1,2 milliárd euróval, 6,64 milliárdra csökken. A tavalyi újratárgyalás alkalmával 21,410 milliárd euróra csökkent a PNRR keretösszege, az újabb lefaragással pedig hozzávetőleg 20,210 milliárd marad. Az eredeti, 2021-bn elfogadott költségvetésben még 29,181 milliárd euró szerepelt, ami azt jelenti, hogy minimum 8,9 milliárd euró visszavonhatatlanul elúszott. Az is egyértelmű, hogy a tényleges veszteség ennél nagyobb lesz, a pontos értékét azonban csak valamikor a jövő év elején fogjuk megtudni.

A PNRR-s finanszírozású beruházásokat legkésőbb augusztus 31-ig kell befejezni, az elszámolások határideje december 31. Sokáig nem lehetett tudni, mi történik majd, ha egy beruházás kicsúszik a határidőből, teljes egészében elveszíti-e az uniós finanszírozást vagy a megvalósítás arányában megkapja a pénzt, a kormány ugyanis egyáltalán nem kommunikált ebben a témában.

Költségvetési nyomás

A  Maszol megkeresésére a Beruházások és Európai Projektek Minisztériuma azt közölte, hogy a kedvezőtlenebb forgatókönyvet fogják alkalmazni. „A PNRR alkalmazandó törvényi kerete előírja a reformok és/vagy beruházások koordinátorainak azon kötelességet, hogy visszaszerezzék azon projekteknek az összegét, amelyeknek a mutatóit a haszonélvezők nem teljesítették, összhangban a finanszírozási szerződésekkel/határozatokkal/rendeletekkel. A nem teljesített mutatójú projektekkel kapcsolatos összegek behajtása a haszonélvezőktől nyomást fog helyezni az állami költségvetésre, mivel a haszonélvezők jelentős részét a helyi közigazgatósági hatóságok teszik ki, amihez hozzáadódik az, hogy az állami költségvetésből kell biztosítani a beruházások befejezéséhez szükséges forrásokat” – olvasható a tárca kommunikációs osztályának válaszában.

A PNRR harmadik újratárgyalás alkalmával a kormány illetékesei kilobbizták, hogy ez alól a szabály alól kivételt képezzenek az autópályák, amelyek akkora százalékát fogják megkapni a teljes finanszírozásnak, ahány százalékon áll majd a kivitelezés augusztus utolsó napján. Ez azért nagyon fontos, mivel a Moldvát észak-dél irányban átszelő A7-es autópálya több, PNRR-s finanszírozású szakaszát sem fogják határidőre átadni. Ezek nagyértékű beruházások, ha a pénzt vissza kellene fizetni, az több százmillió eurós lyukat ütött volna az idei költségvetésen.

Ilie Bolojan azt is bejelentette, hogy olyan területeken, ahol lehetetlen teljesíteni a célkitűzéseket, például a vasútfelújítások terén, az Európai Bizottság belement, hogy azokat csökkentsék. A kormányfő konkrétumokkal nem szolgált, de világos, hogy az egyik ilyen beruházás a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal Élesd-Kissebes szakasza. Itt a munkálatok 50 százalékát kellett volna elvégezni augusztus 31-ig, miközben egy mintegy 20 kilométeres szakaszon mostanáig csak annyi történt, hogy felszedték a régi síneket és a talpfákat.

A harmadik újratárgyalás előtt Vlad Ilina és Marius Vasiliu, akik korábban tanácsadóként, illetve államtitkári minőségben dolgoztak a szaktárcánál 2-4 milliárd euróra becsülik az összeget, amelyet még el fogunk veszíteni. „Azon projektek számára, amelyek nem fogják megkapni a PNRR-s finanszírozást a kormánynek más hitelekből kell majd finanszírozást biztosítania, amelyek után 7-8 százalékos kamatot kell fizetnünk” - idézi a két szakember tanulmányát az economedia.ro.

A PNRR-s beruházások 69 nap múlva lezárulnak, azt lehet majd elszámolni, amit a kivitelezők a határidőig elvégeztek. A szaktárca adatai szerint mostanáig 11,096 milliárd lejt hívtunk le, ami, a 2025-ös újratárgyalás keretösszegével számolva 61 százalékos lehívási aránynak felel meg, az eredeti költségvetéssel kalkulálva azonban mindössze 44 százaléknak.