Az Európai Parlament szakbizottságai megszavazták, hogy másfél évvel hosszabbítsák meg a helyreállítási terv határidejét. A kezdeményezésre rá kellene bólintania a plénumnak és valamennyi tagállam parlamentjének is.

Sikertelenül zárult az országos újjáépítési terv (PNRR) ismételt újratárgyalása az Európai Bizottsággal, ismerte el a napokban Marcel Boloș, a beruházások és európai projektek minisztere.

„Nem tudom, hogy ez egy kudarc-e. (…) Inkább egy nézeteltérés az Európai Bizottság ajánlásait illetően, egy nézeteltérés, ami minimum 10 milliárd euró elvesztését jelentené” – idézi az economedia.ro a tárcavezetőt.

Boloș azt javasolta az unió illetékeseinek, hogy a nagy lemaradásban levő PNRR-s beruházásokra elkülönített pénzeket irányítsák át más olyan, például az Anghel Saligny tervben szereplő projektekre, melyeket már befejeztek, illetve jó úton haladnak a befejezés felé. Az Európai Bizottság képviselői nem voltak nyitottak a bukaresti kormány javaslatára.

Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva az economedia.ro azt írja, hogy a most megrekedt tárgyalásokat újrakezdik majd, azt követően, hogy megalakul az új kormány. Ezt biztosra veszi Hegedüs Csilla, az Észak-Erdélyi Fejlesztési Ügynökség (ADRNV) vezérigazgató-helyettese is, hangsúlyozva, más súlya van annak, amikor egy ügyvivő kormány képviselője tárgyal Brüsszelben, s más, amikor egy teljes legitimitással bíró kormány képviselője.

A szakember jó ötletnek tartja a behozhatatlan késében levő projektek finanszírozására szánt pénz átirányítását más beruházásokra: „Ezeket a PNRR terhére lehetne elszámolni, melynek révén belső és uniós források szabadulnának fel”.

A helyreállítási terv keretösszege 28,511 milliárd euró, aminek Románia, az Európai Bizottság január 9-i adatai szerint, a 33,1 százalékát hívta le. Ez mintegy 9,5 milliárd eurót jelent, azonban ennek az összegnek a legnagyobb része még nem került elköltésre. Amint azt a Pénzügyminisztérium nemrég bejelentette, június 10-én újabb 1,3 milliárd euró érkezik majd a 2023 végén benyújtott kifizetési igénylés részeként.

Adminisztrációs kapacitáshiány és bürokrácia

Az elmúlt hónapkban számos olyan beruházásról számoltunk be, a teljesség igénye nélkül, melyeknek határidőre, vagyis a jövő év augusztusának végéig történő befejezésére a leghalványabb esély sincs. A PNRR-s pénzek felhasználása terén Románia egyáltalán nem teljesít jól, ami sem nem véletlen, sem nem meglepő.

„Az országos helyreállítási terv nagyon hirtelen jött, amikor elkezdődött, sok projekt még csak ötlet szintjén létezett. Ezeket 5 év alatt kellene megvalósítani, míg más uniós források esetén 7 évhez voltunk szokva. Sok projekt későn indult el, ráadásul egyes esetekben az adminisztrációs kapacitással is gondok voltak, nem volt meg a kellő tapasztalat. Nem véletlen, hogy a kohéziós alapokkal nem minden minisztérium foglalkozik, a PNRR esetében ugyanis egyes minisztériumok nem tudták a munkát megfelelően elvégezni” – nyilatkozta a Maszolnak Hegedüs Csilla.

A helyzetet nehezítette a labilis politikai környezet és a romániai bürokrácia. Ha korábban életbe lépett volna az építési engedélyek kibocsátásának a Cseke Attila fejlesztési miniszter (RMDSZ) által kezdeményezett felgyorsítása, akkor sok beruházás jobban állna, hangsúlyozza az ADRNV vezérigazgató-helyettese. Hozzáteszi, hogy a deszcentralizáció szintén sokat lendített volna a beruházások ütemén. Hegedüs Csilla úgy látja, az esetek 60 százalékában az érintettek minden megtettek a beruházások sikeres lebonyolítása érdekében, 40 százalékban azonban nem érezték át a súlyát.

Bár a GDP-nek csekély részét teszik csak ki, a PNRR-s pénzek nagyon fontosak a gazdaság számára, mert teljes egészében beruházásokat finanszíroznak belőlük, húzza alá Hegedüs Csilla.

Közepes hatékonyság

Az összkép része, hogy Románia nem tartozik a leggyengébben teljesítő tagállamok közé az európai helyreállítási és rezilienciaalap felhasználása terén. Amikor mi 33,1 százalékon álltunk, akkor Írország a pénz 28,1 százalékát hívta le, Finnország a 25,6, Hollandia a 24,5, Bulgária a 24,1, Luxemburg a 13,4, Magyarország pedig mindössze a 8,8 százalékát, míg Svédország egy árva centet sem. Ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy ezek a pénzek sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a gazdaság számára Romániában, mint Írország, Finnország, Hollandia vagy Luxemburg esetében.

Az is tény azonban, hogy 15 uniós tagország hatékonyabban használja a helyreállítási alap forrásait, mint mi. Január 9-én Franciaország 76,6 százalékon állt, Németország 65,2, Olaszország 62,8, Dánia 59,4, Szlovákia 54,2, Észtország pedig 53 százalékon.

Akkor sincs minden veszve, ha a remélhetőleg június elején hivatalba lépő új kormánynak sem sikerül kialkudnia a PNRR-s pénzek átirányítását. Az Európai Parlament (EP) szakbizottságai megszavazták a javaslatot, melynek értelmében a határidőt 18 hónappal meghosszabbítanák. Ez azt jelentené, hogy a beruházásokat 2026 augusztusa helyett 2028 februárjára kellene befejezni, az elszámolások pedig júliusban zárulnának.

Kapcsolódó

„Reformok nélkül nem fognak érkezni a PNRR-s milliárdok”

Fogy az idő, s egyelőre csak a rendelkezésre álló pénz töredékét használtuk fel.

helyreállítási terv helyreállítási terv (PNRR) PNRR uniós alapok

A javaslatot még meg kell szavaznia az EP plénumának is, majd jóvá kellene hagynia valamennyi tagállam parlamentjének. Előbbi biztosra vehető, azonban az, hogy minden tagország rábólintson, egy uniós ügyekben jártas szakember mérvadó véleménye szerint erősen kétséges. Azt, hogy a tagállamok között távolról sincs egyetértés az ügyben, jól mutatja a szakbizottsági voksolás eredménye: a halasztás 63 voksot kapott, 12-en ellene szavaztak, s volt 6 tartózkodás is. Az Európai Bizottság, mint azt az illetékesei már több alkalommal leszögezték, szintén ellenzi a határidő kitolását.