„Óriási hazugság, hogy bárki bármit visszautasított volna. Folyamatosak a tárgyalások. El kell jutni egy közös álláspontra” – jelentette ki Hegedüs Csilla. Az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának államtitkárát az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) újratárgyalása kapcsán lapunknak kifejtette: egy kezén meg tudja számlálni, hogy hány tagállam kapta meg eddig a második kifizetést, ő pedig biztos abban, hogy közös megállapodásra jutnak majd az Európai Bizottsággal.

Az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) újratárgyalásáról már többször szó esett az utóbbi időszakban, főleg annak kapcsán, hogy az arra vonatkozó kérelmet Románia nem nyújtotta be április 30-ig. Már akkor kiderült, hogy az csak javasolt határidő volt, augusztus végéig még előterjeszthetőek a javaslatokat.

„Az Országos Helyreállítási Terv újratárgyalása Románia számára prioritás, és nem csak Románia számára, hanem minden uniós tagállam számára. Ennek okai a gazdasági válság, ami a koronavírusjárvány után következett, az energiaválság és nyilván az ukrán háború. Ebből kettőt, az energiaválságot és az ukrán háborút nem lehetett akkor tudni, amikor az országos helyreállítási terveket a tagállamok összeállították. Ez adja a kényszerítő körülményt” – magyarázta lapunk megkeresésére Hegedüs Csilla.

Az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának államtitkára leszögezte: az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások már bő egy fél éve elindultak; a minisztérium folyamatosan egyeztet arról, hogy melyek az ország prioritásai és mi az, amit a bizottság is elfogad. „A rendes EU-s alapokhoz viszonyítva itt az EB-nek sokkal nagyobb beleszólása van” – magyarázta. Hozzátette: ugyanúgy folyamatosan tárgyalnak a REPowerEU programól is, amit bele kell foglalni a PNRR-be. Ez, mint korábban írtuk, az energiatakarékosságot, a tiszta energia előállítását és az energiaforrások változatosabbá tételét célozza, amely révén Románia nagyjából 1,4 milliárd eurót kaphat.

Ezzel kapcsolatban állította azt a Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER), hogy az Európai Bizottság elutasította. „Óriási hazugság, hogy bárki bármit visszautasított volna. Folyamatosak a tárgyalások, hiszen Romániának nagyon tiszták az érdekei, viszont az Európai Bizottság bizonyos dolgokat elfogad, bizonyos dolgokat nem. El kell jutni egy közös álláspontra. Én tudom, hogy ahogyan leadáskor az Országos Helyreállítási Tervvel történt, úgy most is el fogunk jutni egy közös álláspontra. A PNRR leadásakor is óriási volt cirkusz a politikai paletta másik oldaláról, hogy bezzeg nem adtuk le idejében. Bezzeg leadtuk idejében, bezzeg alá van írva. Miközben például Bulgáriának mai napig nincs országos helyreállítási terve aláírva. Még egyszer: ez egy tárgyalási folyamat, vannak bizonyos elvi határidők, de folyamatosan tárgyal a minisztérium és tudom azt, hogy el fogunk jutni a megállapodásig” – szögezte le Hegedüs.

Kapcsolódó

Honnan vegyünk el 2,1 milliárd eurót? - késik a helyreállítási terv újratárgyalása

Az újratárgyalások megkezdése előtt az egyik legnagyobb akadály, hogy a minisztériumoknak nem sikerült dűlőre jutniuk azt illetően, mely beruházásoktól vonjanak el 2,1 milliárd euró értékben forrásokat.    

helyreállítási terv helyreállítási terv (PNRR) helyreállítási alap

Meg kell találni a kapcsolódási pontot

A tárgyalásokkal a kormány által megbízott, az európai projektekért felelős tárcavezető Marcel Boloș épp jövő héten utazik Brüsszelbe, hogy az EB illetékeseivel egyeztessen, így elviekben azok után benyújthatják a hivatalos kérelmet. „Nyilván, ha eddig nem írtuk alá, ezután fogjuk, de hogy egy hét múlva, két hét múlva, vagy esetleg egy hónap múlva fog megtörténni azt senki sem tudja megjósolni. Számunkra nagyon tiszta, hogy mi az, amire ennek az országnak szüksége van és az is nyilvánvaló, hogy az EB bizonyos dolgokba beleegyezik, másba nem. Hogy mennyire koherens az, amit ők gondolnak és mennyire tartják szem előtt, hogy Romániának melyek az érdekei, itt kell megtalálni a csatlakozási pontot és meg fogják találni” – vélekedett Hegedüs.

Az államtitkárt arról is kérdeztük, hogy az elhúzó tárgyalások mennyiben befolyásolják a harmadik kifizetést. Ezzel kapcsolatban kiemelte: egy kezén meg tudja számolni, hogy hány tagállamnak fizették ki a második kérését. „Még mielőtt mindenki azt mondja, hogy Románia rosszul teljesít, Románia egyáltalán nem teljesít rosszul, nyilván vannak vitás kérdések, nyilván bizonyos törvényeket meg kell szavazni a parlamentben, nyilván egy csomó olyan kérdésben amit Románia az elmúlt harminc évben nem rendezett, most rendeznie kell” – fűzte hozzá.

A helyreállítási terv nem pénzről szól

„Az Országos Helyreállítási Terv nem pénzről szól. Az Országos Helyreállítási Terv a harminc éve esedékes reformokról szól, és az, hogy ezek a reformok megtörténjenek nem egy könnyű jelenet” – jelentette ki Hegedüs. Mint kifejtette: sok esetben életmódváltásra, mentalitásváltásra van szükség. „Nem csak arról szól, hogy a politikum mit csinál, vagy mit nem csinál, hanem nekünk is meg kell változnunk. A reform erről szól” – mondta.

Kiemelte, amint Tánczos Barna a környezetvédelmi tárca vezetője a fiatalok környezettudatosságára törekszik egyszerű példa arra, hogy az egész társadalomnak meg kell változnia. „Közös erőfeszítést kell tennünk. Nyilván a parlamentnek, a kormánynak, a minisztériumoknak meg van a maga feladata, de nem állunk rosszabbul, mint mások, és nyilván itt is tárgyalás tárgyalást követ, ahhoz, hogy zöld ágra jussunk” – fogalmazott.

Hogy mely módosításokat tartana a legfontosabbnak elfogadtatni az EB-vel, azzal kapcsolatban Hegedüs azt mondta: a válság és a háború mindenkit bizonytalanságba sodort, ezért szerinte az Európai Bizottságnak azt kell megértenie, hogy vannak olyan, akár zöld kritériumok, amelyeket nem biztos, hogy azonnal kell teljesítenie Romániának. „Ha azt akarjuk, hogy teljesen függetlenedjünk az orosz gáztól, akkor ahhoz előbb valamit helyébe kell tenni, mert a napelemek nem fognak elkezdeni azonnal termelni. Azt hiszem, hogy nagyobb rugalmasságra lenne szükség és a reális érdekeink figyelembe vételére” – ecsetelte az államtitkár. Hegedüs szerint az EB-nek az országban elindult befektetéseket is figyelembe kellene vennie, például azt a 6600 szerződést, amit Cseke Attila fejlesztésügyi miniszter aláírt például épületek hőszigetelésére, zöld járművek vásárlására. „Fogadják el, hogy ezek a dolgok elindultak, folyamatban vannak. Nekünk a legnagyobb érdekünk az, hogy sikerüljön olyan körülményeket kiharcolni az EB-nél, hogy támogassa az országot abban, hogy ezek a befektetések megvalósuljanak” – summázta Hegedüs Csilla.

REPowerEU: informális egyeztetések

Marcel Boloș Facebook-oldalán ugyancsak leszögezte pénteken, hogy a REPowerEU programot az Európai Bizottság nem utasíthatta el, már csak azért sem, mert nem nyújtották be. „Informális konzultációs szakaszban járunk. Az Európai Bizottság kiegészítő tájékoztatást kér a tervezett beruházásokról, és csak miután közös nevezőre jutunk nyújtjuk be az iratokat” – szögezte le a tárcavezető. Kiemelte: a tagállamok március elseje óta nyújthatják be a PNRR új fejezeteit; a módosítási javaslatok benyújtását április vége és augusztus 31. között várja az EB. Ennek kapcsán a RePowerEU fejeztében javaslandó reformokra és beruházásokra vonatkozó márciusban konzultációt tartottak, majd egyeztettek az érintett szervezetekkel. A jövő héten az EB szakembereivel fog egyeztetni ezen témában.

Boloș hozzátette: mint azt Siegfried Mureșan europarlamenti képviselő is kiemelte, eddig mindössze két ország nyújtotta be a tervet, és ha továbbra is ugyanilyen ütemben haladnak az egyeztetések, akkor Romániának minden esélye megvan arra, hogy a tagállamok között az élen járjon ezen a téren.