Két nap alatt 4,9775 lejről 5,0991 lejre emelkedett az euró árfolyama. Bár a hazai közvélemény hajlamos túlértékelni egy ilyen mértékű árfolyamváltozás hatásait, tény, valamelyest azok is mélyebre kell majd nyúljanak a zsebükbe, akik nem terveznek külföldi utazást.

Kedden az euró árfolyama átlépte az 5 lejes lélektani határt, szerdán pedig újabb csúcsot döntött, a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,0991 lejes szinten jegyezte. Ez azt jelenti, hogy két nap alatt a lej 2,44 százalékot vesztett az értékéből a közös európai valutához viszonyítva. Az amerikai dollár árfolyama valamivel enyhébben, 2,26 százalékkal emelkedett, 4,3903 lejről 4,4898 lejre.

„Van nyomás a piacon, ami érthető, hiszen hatalmas a bizonytalanság: átmeneti elnöke van az országnak, átmeneti kormánya, elhúzódott a választási időszak, politikai szempontból nem látni az utat, amerre Románia tart” – nyilatkozta a Maszolnak Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a lejnek az euróhoz és a dollárhoz viszonyított értékvesztésének a közvetlen oka, a tőkemozgás irányának megváltozása, nem az első elnökválasztási forduló másnapján kezdődött, hanem már hetek óta tart. Egy ideje a korábban megszokottnál jóval kevesebb tőke érkezik az országba, ellenben sokkal több távozik.

Az elmúlt egy-két-három évben a BNR nagyon szigorú kontroll alatt tartotta az euróárfolyamot, ami 2023 óta folyamatosan 4,97 lej volt. A jegybank azonban csak akkor tudja fenntartani ezt az árfolyampolitikát, ha ebben a tőkemozgás támogatja, hangsúlyozza Bálint Csaba. „Bármilyen színezetű kormánya lesz az országnak, erre a tőkeáramlásra nagyon oda kell figyelnie” – mondja a szakember.

A nyugtalanság az árfolyamon csapódik le

Hozzáteszi, hogy ez a 2 százalék körüli árfolyamváltozás Közép-Európában, de az euró és a dollár tekintetében sem számít egyáltalán kirívónak. „Sok a kérdőjel, nagy a nyugtalanság, ami lecsapódik az árfolyamon, de ez a 2 százalék nem a világvége. A 2 százalék körüli érték azt mutatja, hogy a jegybank továbbra is kontroll alatt tartja az árfolyamot” – mondja a BNR vezetőtanácsi tagja. Ezt abból is látszik, hogy a választás másnapján a jegybank, a román gazdasági sajtó meg nem nevezett forrásból származó értesülései szerint, 2 milliárd euró körüli összeget fordított a valutatartalékából arra, hogy szinten tartsa az euró árfolyamát.

A valutaárfolyamokkal párhuzamosan az elmúlt napokban a bankközi kamatok is nőttek, márpedig a kamat egyfajta pajzs a hazai fizetőeszköz számára, vonzóvá teszi azt. A jegybank számára a feladat megtalálni jelen helyzetben az egyensúlyi állapotot az euróárfolyam és a kamat között, mondja Bálint Csaba.

A BNR-t mindez nem érte felkészületlenül, az elmúlt években ugyanis sikerült egy jelentős deviza- és aranytartalékot felhalmoznia, melynek az értéke március végén meghaladta a 70 milliárd eurót.  

A bukaresti jegybank vezetősége soha nem bocsátkozik prognózisokba az árfolyamok alakulását illetően. Az amerikai JPMorgan elemzői szerint két forgatókönyv képzelhető el: az egyik a lej 3-5, a másik a 15-20 százalékos leértékelődésével számol. Ha utóbbi válna valóra, akkor az árfolyam 6 lej körüli értékre nőne.

Bár az euró 2,44 százalékos erősödése a lejhez képest valóban nem tragédia, egyértelmű, hogy nem csak azok számára jelent pluszkiadást, akik külföldre utaznak. Egyes szolgáltatások (telefon, internet stb.) bérleti díja euróban van megállapítva, így az árfolyam növekedése drágulással jár, s ugyanez érvényes azok többségére is, akik albérletben laknak. Általában a lakások árát is euróban adják meg a tulajdonosok, így ezek is drágulnak.

Romániának hatalmas a külkereskedelmi mérleghiánya, az üzletekben rengeteg az importáru, melyeknek az ára emelkedni fog.

A lejnek a fő devizákkal szembeni gyengülése rontja az államháztartás helyzetét, mivel az államadósság jelentős része valutában van, ami azt jelenti, hogy nőnek a már korábban is hatalmas kamatköltségek.