Ötven év alatt 900 km autópályát sikerült csak építeni idehaza, míg Görögországban 2500 kilométert.

1973-ban Románia volt a régiós bajnok a Balkánon az autópályák tekintetében. Abban az évben adták át az első, Bukarest és Pitești közti, 96 kilométeres hazai sztrádát. A régió országai közül akkoriban még csak Szlovéniában és Horvátországban volt egy-egy nyúlfarknyi, 39, illetve 32 kilométeres autópálya.

A Pro Infrastructură Egyesület által közzétett adatokból kiderül, hogy azóta nagyot változott a világ. Mi a harmadik helyre csúsztunk vissza, jelenleg 995 km autópályánk és gyorsforgalmi utunk van. Ez azt jelenti, hogy 50 év alatt 899 km sztrádát sikerült építenünk, ami nem épp világraszóló teljesítmény.

Jelenleg toronymagasan vezet Görögország, mely 2503 km autópályával büszkélkedhet úgy, hogy öt évtizeddel ezelőtt nullán állt. A második Horvátország 1340 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi úthálózattal. Az sem lényegtelen, hogy mindkét ország lényegesen kisebb területű, mint Románia.

Kevéssel előzzük csak meg Szerbiát (961 km), melynek a fejlődése hosszú időn át megrekedt a délszláv háborúk miatt. Ötödik Bulgária 845, hatodik pedig Szlovénia 625 kilométerrel. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy utóbbi két állam autópályákkal való lefedettsége sokkal jobb, mint Romániáé. Bulgária feleakkora sincs, mint Románia, alig 111 ezer négyzetkilométer, szemben 238 ezer négyzetkilométerrel. Szlovénia mindössze 20 273 négyzetkilométeren terül el, kisebb, mint Hargita, Kovászna, Maros és Kolozs megyék együttvéve.

A többi balkáni állam, abszolút értékben jócskán le van maradva a közúti infrastruktúra terén: Észak-Macedóniában 317 km, Bosznia-Hercegovinában 243 km, Albániában 191 km, Koszovóban 190 km, Montenegróban pedig mindössze 41 km autópálya van. Ugyanakkor Koszovó területe csupán 10 887 négyzetkilométer, tehát területarányosan sokkal jobban áll, mint Románia.