Ráadásul egy részüket csak papíron csináltuk meg: létrehoztunk egy állami vállalatot, ami valójában nem működik.

Negyvenöt, az országos helyreállítási tervben vállalt célkitűzést kell teljesítenie Romániának 2022 első negyedévének végéig, vagyis március 31-ig. A helyreállítási terv megvalósítását monitorozó monitorpnrr.eu portál szerint eddig csupán 13-at sikerült teljesíteni, a többi a végrehajtás fázisában van. A 45-ből 24 esik 2022 első három hónapjára, a többi 2021 utolsó negyedévére vonatkozó vállalás volt. Ez azt jelenti, hogy tavalyról is vannak elmaradásaink, ráadásul nem is kevés.

Még nagyobb probléma, hogy a reform jellegű vállalások egy része csak formálisan teljesült. Ennek ékes példája a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR) reformja, illetve a Közúti Beruházások Országos Társaságának (CNIR) a létrehozása. Ez megtörtént, hiszen hatályba lépett az erre vonatkozó 50/2021-es törvény.

 A valóságban azonban a CNIR nem létezik. Tavaly sikerült kinevezni az állami vállalat vezetőségét, azonban, mivel ezt Cătălin Drulă, akkori szállításügyi miniszter tette, a PNL-USR-RMDSZ koalíció felbomlását követően menesztették őket. A CNIR jelenleg csak papíron létezik, az autópálya építésekért pedig továbbra is a politikai alapon kinevezett munkatársaktól hemzsegő CNAIR felel, mely számtalan jelét adta az elmúlt évtizedekben a szakmai inkompetenciának. Ilyen körülmények között indokoltak a kétségek, hogy Románia képes lesz-e lehívni az autópálya építésre elkülönített 3,2 milliárd eurót.

A megvalósítás fázisában van a közintézmények digitalizálásának központi elemét jelentő kormányzati felhőre vonatkozó célkitűzés is. Ezzel az a gond, hogy botrány robbant ki körülötte, mivel a kormány a digitalizálást lényegében átjátszaná a titkosszolgálatnak (SRI) és a Különleges Távközlési Szolgálatnak (STS). „Ezen intézmények egyike sem rendelkezik azzal a képességgel, sem bizonyítottan, sem pedig potenciálisan, hogy biztosítsa a román állam digitalizálását” – nyilatkozta Alexandru Lăpușan, az informatikai és szolgáltató ágazat munkáltatóit tömörítő érdekvédelmi szervezet, az ANIS elnöke. Az ANIS levelet intézett az ügyben az Európai Bizottsághoz (EB).   

Románia 215 reform jellegű intézkedés végrehajtását vállalta, ez a feltétele annak, hogy hozzáférhessen a PNRR-be foglalt 292 beruházás finanszírozását teljesen vagy részben fedező pénzügyi forrásokhoz. Románia helyreállítási tervére 29,2 milliárd euró van elkülönítve, amiből 3,79 milliárdot már átutalt az Európai Bizottság. Ehhez a pénzhez csak akkor lehet hozzányúlni, ha a vállalt reformok mellett a PNRR-ben szereplő konkrét beruházások is elkezdődnek, illetve megvalósulnak.

A fennmaradó 25,41 milliárdot az EB kilenc részletben fogja átutalni, a vállalt reformok végrehajtásának ütemében. A következő részlet átutalásának az előfeltétele tehát az, hogy teljesüljön a március 31-ig esedékes 45 célkitűzés. Ezek megvalósítási aránya jelenleg, március 30-án, 29 százalék.

Más országok sokkal hatékonyabbnak bizonyulnak nálunk a vállalások teljesítésében. Az Európai Bizottság január 24-én igazolta vissza, hogy Franciaország teljesítette az első negyedévre esedékes 38 célkitűzést, ezáltal jogosult a 7,4 milliárd eurós második részletre. Olaszország 51 célkitűzést valósított meg február 28-ig, s kapott zöld utat 21 milliárd euró átutalásához. Görögország szintén február 28-ig ültetett gyakorlatba 15 reformot, Portugália pedig március 25-ig 38-at, ami 3,6, illetve 1,6 milliárd eurót ért a számukra.