Helyreállítási terv: mire költi Románia az uniós eurómilliárdok első részletét?
Az idei év hátralévő részében és 2022 első évnegyedének végéig 45 célkitűzést kell teljesítenie a kormánynak az uniós helyreállítási alapból érkező első eurómilliárdokért cserében. Az európai beruházási alapok minisztériumának RMDSZ-es államtitkára, Hegedüs Csilla a Maszolnak elmondta, első lépésként az országos helyreállítási tervben foglalt befektetések és reformok megvalósításának a jogi alapját kell megteremteni.
Megérkezett a múlt héten a jegybank folyószámlájára 1,89 milliárd euró, annak a vissza nem térítendő támogatásnak az első részlete, amelyet az országos helyreállítási tervbe foglalt beruházások és reformok finanszírozására kap Románia az Európai Unió helyreállítási alapjából. Ezzel most már az óra is ketyeg: a kormánynak még az idei év végéig több célkitűzést kell teljesítenie. A következő négy évben az Európai Bizottság félévente ellenőrzi a román vállalások megvalósítását, a mulasztásokat pedig a támogatások felfüggesztésével bünteti.
Romániába 2026 végéig 29,18 milliárd euró – vissza nem térítendő támogatás, illetve alacsony kamatú hitel – érkezik összesen a helyreállítási tervben foglaltak finanszírozására az úgynevezett uniós helyreállítási mechanizmus révén. A már rendelkezésre álló 1,89 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatások 13 százaléka. De még ebben a hónapban megérkezik a jegybank folyószámlájára a leszerződött kedvezményes hitel 13 százaléka, 1,94 milliárd euró is. Az összesen 3,793 milliárd eurót előfinanszírozásként kérte Románia.
Lerakják az alapokat
Az uniós helyreállítási alapból érkező összegek elköltését az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma koordinálja. A tárca államtitkára, Hegedüs Csilla a Maszolnak elmondta: a hitelt és a vissza nem térítendő támogatást egyaránt az országos helyreállítási tervben foglaltak megvalósítására fordítja a kormány. Első lépésként a következő időszakban a minisztérium véglegesíteni fogja a helyreállítási mechanizmus életbeléptetéséhez szükséges jogi keretet.
Ez meghatározza többek között az EU helyreállítási alapjából érkező összegek kezelésében és ellenőrzésében részt vevő intézményeket és szerveket, rögzíti feladataikat, a vissza nem térítendő és a kölcsön felhasználási módját, illetve a reformokkal és beruházásokkal kapcsolatos kiadások kötelezettségvállalásának, felszámolásának és engedélyezésének, ellenőrzésének, auditálásának, nyilvántartásának módját.
„Az idei és a következő év elejét is úgy tudnám jellemezni, mint amikor egy háznak lefektetjük az alapjait. Fontos, hogy mindent jól előkészítsünk, legyen meg mindenhez a jogi alap, legyen egy olyan rendszerünk, ami nyomon követi a reformok életbeléptetésének helyzetét” – jelentette ki Hegedüs Csilla.
Ezt kell teljesíteni jövő év tavaszáig
Az államtitkár beszámolója szerint az idei év hátralévő részében és 2022 első harmadára 45 célkitűzés teljesítésére vállalkozott a kormány, ezekből 5-öt már sikerült is véglegesíteni, a többi pedig folyamatban van. A legfontosabb célkitűzések közé tartozik annak az informatikai rendszernek az elkészítése, amelynek feladata az országos helyreállítási terv életbeléptetésének operatívabb, gyorsabb ellenőrzése.
Egy másik cél egy olyan sürgősségi kormányrendelet hatályba léptetése, amely az európai alapok kezelésének intézményi és pénzügyi keretét határozza meg. Ezen már dolgozik is az európai beruházások minisztériuma, a pénzügyminisztérium és a Számvevőszék keretében működő audit hatóság. A tervezet jelenleg tárcaközi konzultáción van, ezt követi majd a közvita, a módosítások bevezetése, majd a jogszabály elfogadása.
Kapcsolódó
Az államtitkár elmondta, jövő év első negyedévére elsősorban a beruházások megvalósításához szükséges jogi keret kidolgozását tervezik. Konkrét példaként a vízellátásról és csatornázásról szóló törvény módosítását említette, amire a több ezer kilométernyi csatornahálózat megépítésére van szükség. Emellett törvényt kell elfogadni annak az országos programnak a jóváhagyásáról, amely révén 88 ezer háztartás csatlakozik a víz- és csatornahálózatra. További fontos intézkedés azoknak a pályázati útmutatóknak a publikálása, amelyek alapján az önkormányzatok lehívhatják a számukra elkülönített 2,1 milliárd eurós támogatást.
Kérdésünkre Hegedüs Csilla elmondta, a helyreállítási tervben foglaltak megvalósítását a Számvevőszék keretében működő audit hatóság ellenőrzi. Ez a szerv valamennyi finanszírozási kérelem után közli az Európai Bizottsággal a teljesítések eredményeit, és évente legalább két ilyen audit várható. Ezenkívül maga az Európai Bizottság is ellenőrizheti a tagállamokat. Ha hiányosságokat talál, akkor van lehetőség hibaigazításra, az elmaradás pótlására.
Az RMDSZ-es államtitkár korábban az országos helyreállítási tervnek a kulturális turizmusról szóló fejezetét dolgozta ki. Tájékoztatása szerint ezen a területen az első célkitűzéseket 2022 végéig kell teljesíteni. Ezek közé tartozik a turisztikai desztinációs menedzsment rendszerének kidolgozása és életbe léptetése, a 12 turisztikai-kulturális út kidolgozása, népszerűsítése, a kerékpárutak kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges keretrendszer megteremtése, a kulturális ágazat finanszírozási rendszerének reformja.
„Csapatommal már nagyon rég elkezdtük a munkát, több megbeszélést is tartottunk az országos helyreállítási terv alapján megvalósuló emlékmúzeumok koordinátoraival. Nagyon rövid az idő, és mindent időben kell elkészíteni, így fontos volt, hogy folyamatosan tartsuk velük a kapcsolatot, egyeztessünk arról, hogy mennyit sikerült haladniuk, esetleg hol vannak elakadva, miben segíthetünk nekik. Ugyanígy többször egyeztettünk a turisztikai minisztérium képviselőivel is, akikkel a 12 kulturális útvonal véglegesítésén dolgozunk együtt” – részletezte Hegedüs Csilla.
Az igazságügy reformja az egyik fontos vállalás
Románia az országos helyreállítási tervben több reform megvalósítását vállalta, többek között az adó- és a nyugdíjrendszer, a közalkalmazottak bérezése vagy az igazságszolgáltatás területén. Ezek közül az igazságügyi reform váltotta ki korábban a legnagyobb vitát. A helyreállítási tervbe az európai beruházások minisztériumának korábbi vezetője, az USR-s Cristian Ghinea belefoglalta volna többek között az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség (SIIJ) felszámolását is.
Hegedüs Csilla kérdésünkre elmondta, a SIIJ megszüntetése végül nem került be a vállalások közé. Közlése szerint a helyreállítási tervben az igazságszolgáltatás területén három reformot és két beruházást vállalt Románia. A három reform célja: az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása, az igazságszolgáltatás minőségének és hatékonyságának növelése, a korrupció elleni küzdelem növelése, valamint az integritási keretre vonatkozó jogszabályok aktualizálása.
A beruházások célja egyrészt az igazságügyi infrastruktúra optimalizálása az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében, másrészt egy olyan infrastruktúra kiépítése, amely segít a korrupció visszaszorításában, a bűncselekmények által okozott károk behajtásában.
Az uniós helyreállítási alap felhasználásáról szóló 241/2021-es EU-rendelet költségvetési fegyelemre kötelezi a tagállamokat. E szerint az Európai Bizottság javaslatot nyújthat be az Európai Tanácsnak a kifizetések teljes vagy részleges felfüggesztésére, ha valamelyik tagállam nem tartja be a deficitcsökkentési intézkedéseket. A kifizetések felfüggesztésének felső határa a kötelezettségvállalások 25 százaléka, vagy a nominális GDP 0,25 százaléka, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.
Újratárgyalható a helyreállítási terv?
A nagykoalíció megalakulása előtt a Szociáldemokrata Párt (PSD) többször hangoztatta, hogy újratárgyalná az Európai Bizottsággal a román helyreállítási tervet. Erről Hegedüs Csilla elmondta: egy tagállam módosító kérelmet nyújthat be a bizottsághoz, ha a mérföldköveket és célokat objektív körülmények miatt részben vagy egészben már nem tudja megvalósítani.
CSAK SAJÁT
„Arról, hogy lehetséges vagy szükséges-e az országos helyreállítási terv újratárgyalása, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is azt mondta: egyes kérdéseket van, amikor meg lehet beszélni, de most már nem. Most el kell indítani a projekteket, meg kell tenni a szükséges reformokat. Jövő év áprilisában el kell készítenünk az első jelentést, és ha a reformok nem valósulnak meg, Románia a finanszírozás elvesztését kockáztatja” – hangsúlyozta az államtitkár.
Arra a kérdésünkre, hogy elsimultak-e a koalícióban a helyreállítási terv esetleges újratárgyalásáról szóló viták, Hegedüs Csilla kijelentette: mivel a terv megvalósítása a kormányprogram gerincét képezi, reméli, hogy „ehhez mindenki tartani tudja magát”.
