Sokkal kevesebbel nőtt a teljes munkaidős szerződések száma, mint ahány részmunkaidős megszűnt, mióta utóbbiak után a 8 órás minimálbér szintjén kell adózni.

Egyelőre nem a kormány reményei szerint alakulnak a dolgok a munkaerőpiacon, azt követőn, hogy augusztus 1-től a részmunkaidős szerződések után is a 8 órás, minimálbéres szinten kell adózni. A kormány szakpolitikusai azt várták, hogy a részmunkaidő szerződések jelentős részét teljes munkaidőssé alakítják, azonban ez nem következett be.

Szeptember 5-én 946 170 részmunkaidő munkaszerződés volt érvényben, közölte az országos munkaügyi felügyelőség az economedia.ro érdeklődésére. A túladóztatás bevezetése előtt, július 31-én 1 030 170 ilyen munkaszerződés szerepelt a hivatalos nyilvántartásban, az elmúlt hetekben csökkent tehát a számuk, de minimális mértékben, csupán 8,2 százalékkal.

Ugyancsak minimális mértékben nőtt a teljes munkaidős szerződések száma, 5 593 563-ról 5 632 146-ra. Ez a 38 583 új munkaszerződés elhanyagolható mértékű, 0,68 százalékos növekedésnek felel meg. Összességében csökkent a munkaszerződések száma, 6 623 733-ról 6 578 316-ra.

A munkaerőpiaci szakemberek szerint a korábban részmunkaidős szerződéssel dolgozók egy része, a megváltozott adózási szabályok miatt jelenleg feketén végzi a munkáját. „Már észrevehető a teljes munkaidős szerződések számának a növekedése, de nem olyan mértékben, hogy ellensúlyozni tudná a megszüntetett részmunkaidős szerződéseket. Ahol lehetőség van rá, sokan az egyéni vállalkozói (PFA) státust vagy a mikrovállalkozást választják. Sajnos, sok szerződés teljesen átmegy a feketepiacra” – nyilatkozta Bogdan Badea, az eJobs munkaközvetítő portál vezérigazgatója. Elmondása szerint már júliusban érezhetően visszaesett a részmunkaidős állásajánlatok száma, mely tendencia azóta is megmaradt.

A vállalkozók és a szakemberek kezdettől fogva kritizálták a részmunkaidős munkaszerződések túladóztatását, mondván, hogy különösen az aktuális gazdasági környezetben a feketemunkát támogatja. A kis- és középvállalkozások érdekvédelmi szervezete (CNIPMMR) által készített felmérés során a részmunkaidős alkalmazottakkal rendelkező cégvezetők 60 százaléka nyilatkozta, hogy elbocsátásokat lesz kénytelen foganatosítani. A megkérdezetteknek csak 13,9 százaléka mondta azt, hogy az érintett alkalmazottak fizetését felemelik a minimálbér szintjére.

Természetesen a munkaerőpiacon egyidejűleg sokféle hatás érvényesül, nem lehet kijelenteni, hogy a munkaszerződések számának a csökkenése kizárólag a részmunkaidősök túladóztatásának a következménye.