Az elmúlt hetekben sokkal több részmunkaidős szerződést bontottak fel, mint ahány új teljes munkaidőset kötöttek.

Beigazolódni látszik az üzleti világ jóslata, miszerint negatív következményei lesznek az adótörvénykönyv augusztus 1-től életbe lépett módosításainak. Az egyik leginkább kritizált módosítás értelmében a minimálbérnek megfelelő összegű társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást kell befizetniük a részmunkaidős alkalmazottaknak abban az esetben is, ha a jövedelmük nem éri el a minimálbér szintjét.

A munkaügyi felügyelet legfrissebb adatai szerint augusztus 3-án 994 958 részmunkaidős munkaszerződés volt bejegyezve az országban, írja az economedia.ro. Ez 126 ezerrel kisebb a június 30-i értéknél, míg augusztus első két napján 35 ezer részmunkaidős munkaszerződést szüntettek meg a munkáltatók.  

A 8 órás munkaszerződések száma azonban csak 95 ezerrel nőtt június 30. óta, ami azt jelenti, hogy összességében 31 ezer munkaszerződés szűnt meg a vizsgált időszakban. Az is egyértelmű, hogy az új munkaszerződések egy része nem annak az eredménye, hogy a korábban részmunkaidős alkalmazottakkal teljes munkaidős szerződést kötöttek volna.

Csak augusztus első napjaiban 14 500 részmunkaidős szerződés szűnt meg. Ezek elsöprő többsége, 1, 2, illetve 4 órás volt.

Korábban vállalkozók és adóügyi szakemberek is hangsúlyozták, tömeges elbocsátásokhoz fog vezetni a kormány által bevezetett módosítás. A kis- és középvállalkozások országos érdekvédelmi szervezete (CNIPMMR) által végzett közvélemény-kutatásban megkérdezett cégvezetők 60 százaléka válaszolta azt, hogy el fog bocsátani részmunkaidős alkalmazottakat.

Az adótanácsadók szakmai szervezete (CCF) is bírálta a lépést, mondván, az a feketemunka malmára hajtja a vizet.