A török és a montenegrói pedagógusok is többet keresnek romániai kollégáiknál

Az európai államok közül GDP-arányosan csak Írország költ Romániánál kevesebbet az oktatásra.  

A közigazgatásban dolgozóktól eltérően a hazai pedagógusok nincsenek elkényeztetve a bérezés tekintetében. Az Európai Bizottság adatai szerint a kontinensen csak hat ország van, ahol az oktatásban dolgozók kevesebbet keresnének, mint Romániában, az EU-ban pedig mindössze kettő.Fotó: AdobeStock

Az éves bruttó átlagkeresetük Albániában a legalacsonyabb, 4233 euró, írja az economedia.ro. Az EU-n belül Bulgáriában és Lengyelországban a legkisebb a pedagógusok bére, 7731, illetve 7908. Nálunk bruttó 8027 eurót keresnek egy év alatt, nagyjából ugyanannyit, mint magyarországi kollégáik, akik 8063 átlagban eurót kapnak. Ez havi 669 euró bruttónak felel meg.

A pedagógusokat Luxemburgban és Svájcban fizetik a legjobban, évi 69, illetve 67 ezer euróval. A harmadik dobogós Németország bruttó 54 ezer euróval. Évi bruttó 40 ezer euró fölött keresnek a pedagógusok Dániában, Izlandon és Norvégiában is. Az Európai Unió átlaga 25 055 euró.

Az EU-ban, a már említetteken kívül még két tagállam van, ahol az oktatásban az éves bruttó átlagfizetés nem éri el a 10 ezer eurót, Lettország és Szlovákia. A hazai és a magyarországi pedagógusok megbecsüléséről sokat elmond, hogy montenegrói és török kollégáik is többet keresnek náluk, 9983, illetve 8330 eurót.

Az egykori szocialista országok közül Szlovéniában a legjobb a pedagógusok anyagi helyzete, ahol 19 777 eurót keresnek, de viszonylag jól élnek Litvániában (15 781 euró) és Észtországban (15 780 euró) is.

A vásárlóerő paritáson számolt bérezés tekintetében, amikor a jövedelmet az árakhoz arányítják, Románia 10 európai államot előz meg, köztük Lettországot, Magyarországot és Görögországot is. Ebben a rangsorban Németország áll az élen Luxemburg, Svájc, Dánia, Ausztria és Hollandia előtt, míg a volt szocialista országok közül Litvániában a legkedvezőbb az oktatási dolgozók helyzete.

A legtöbbet az északi államok költik oktatásra: 2020-ban Izland a GDP-je 7,7 százalékát szánta erre a célra, Svédország 7, Észtország és Belgium 6,6, Dánia 6,4, Norvégia és Finnország pedig 5,9 százalékát. Az EU átlaga 5 százalék volt, Romániában a GDP 3,7, Magyarországon pedig 4,7 százalékát juttatták a tanügynek. A legalacsonyabb Írországban volt a részarány, 3 százalék, azonban a szigetországban lakosságarányosan óriási a GDP, tehát ott a 3 százalék is hatalmas összeget jelent.  

Kapcsolódók

Kimaradt?