Nem látják célravezetőnek a Maszol által megkérdezett érintettek azt a végső szavazásra váró törvénytervezetet, amely közfeladatot ellátó személyekké nyilvánítaná a pedagógusokat. A jogszabály az előterjesztők szerint védelmet nyújtana a tanároknak a szülők és diákok részéről érkező bántalmazásokkal szemben. Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy a pedagógus bántalmazása hivatalos személy ellen elkövetett szóbeli vagy fizikai erőszaknak minősülne, ugyanúgy, mint például a rendőrök vagy az igazságügyben dolgozók esetében.  

A törvénytervezet a Tanügyi Szakszervezetek Föderációjának (FSLI) nyomására került nemrég ismét a honatyák figyelmébe, miután évekig porosodott egy fiókban. A javaslatot még 2016-ban nyújtották be a parlamentbe – előterjesztője Șerban Nicolae PSD-szenátor volt –, ám időközben elakadt a törvényhozási folyamatban, majd idén év elején karolta fel a témát a FSLI. A képviselőházon hallgatólagosan átment, a szenátus tanügyi és jogi bizottsága pár módosítással ugyan, de nemrég pozitívan véleményezte a tervezetet, így már a szenátus végső szavazására, majd – elfogadása esetén – az államelnök kihirdetésére vár.

A tanügyi szakszervezet álláspontja szerint „sürgősen szükség van az oktatókat védő törvényre a tanügyi rendszerben, és az iskolának biztonságos térnek kell lennie mind a diákok, mind a tanárok számára”. Leszögezték, nem azt akarják, hogy a tanulók jogai és szabadsága sérüljön. A szakszervezeti szövetség szerint azért van szükség a törvényre, mert az utóbbi időben megsokasodtak a tanerőkkel szembeni erőszakos tettek, amelyeknek az elkövetői tanulók vagy a szüleik voltak.

„Mind a tanulóknak, mind a szülőknek meg kell érteniük, hogy az iskolai nevelés nem zajlódhat olyan tanárokkal, akiket a diákok, vagy a szülők megvernek. (...) Nyomatékosítani szeretném, hogy azt sem toleráljuk, ha a tanerő folyamodik erőszakhoz a tanulóval szemben. Ezeknek az oktatóknak nincs mit keresniük a tanügyi rendszerben és a FSLI nem kel a védelmére egyik ilyen személynek sem” – magyarázta a FSLI vezetője.

Törvénnyel nem lehet javítani a pedagógusok megítélésén

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a Maszolnak úgy értékelt: nem tartja annyira aktuálisnak a kérdést, szerinte ennél sürgősebb problémák várnak megoldásra a tanügyben. Hozzátette, nem hiszi, hogy törvénnyel kell javítani a pedagógustársadalom megítélésén. „Sajnálatos dolog, hogy ilyesmik történnek, hogy a szidalmazáson keresztül a bántalmazásig is eljutnak helyenként, de nem vagyok biztos abban, hogy ezt egy ilyen törvénnyel tovább lehetne szabályozni” – magyarázta.

Az RMPSZ elnöke figyelmeztetett arra is: sokkal summásabban megfogalmazva ugyan, de jogszabálymódosítás lényegét a 2011/1-es tanügyi törvényben a pedagógusok jogállásáról szóló rész is tartalmazza. „A tanügyi törvényben rögzített pedagógusi státust fölöslegesnek tartom egy ilyen új törvénnyel még leszabályozottabbá tenni. Az tény, hogy a társadalmi megítélése a pedagógusoknak sajnos az utóbbi időben egyre több kívánni valót hagy maga után, de ezt nem lehet így törvénnyel helyrehozni, bár erre hivatkoznak, hogy ezzel lehetne talán javítani a megítélésükön. Ez sokkal inkább összefügg a szakmaisággal, azzal a szakmai elismertséggel és tekintéllyel, amit egy-egy pedagógus a katedrán végzett mukával vív ki magának, és ez, ha még mélyebbre megyünk, összefügg magával az oktatási rendszerben jelen pillanatban tetten érhető minőség kérdésével” – fejtette ki álláspontját Burus-Siklódi Botond.

Az okok között kiemelte a romániai pedagógusképzés hiányát is. A pedagógusszövetség elnöke szerint „szakértőket képezünk, de a tanárképzésre kevés hangsúlyt fektetünk”. „Előválogatása sem történik a pedagóguspályára lépőknek, szinte teljesen hiányzik ez a rendszerből, még a tanítóképzés esetében is, ahol korábban nagyon komoly szűrőn estek át a kollégák. Ha ezekkel élnénk, meggyőződésem, hogy olyan elkötelezett emberek kerülnének katedrára, akiknek nem jelentene problémát esetleg azt a fajta autoritást gyakorolni, amely a pedagógusi státusból adódik” – érvelt a Maszolnak Burus-Siklódi Botond.

Visszavág mindent, amit eddig sikerült kiépíteni

Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke is azt vallja, hogy a felvetett probléma nem kardinális kérdés a romániai közoktatásban. Mint rámutatott, szervezetük csatlakozik ahhoz a Johannis államelnökhöz intézett levélhez, amelyben az országos szülői szövetség (FNAP) és az Országos Diáktanács (CNE) azt kéri: a törvénytervezet parlamenti elfogadása esetén utasítsa el, és küldje vissza újratárgyalásra. Ebben a levélben egyebek mellett azt hangsúlyozzák, hogy egy diák-tanár konfliktus esetében ez a javaslat lépéselőnyhöz juttatná a pedagógusokat, ami elsőre ugyan pozitív dolognak tűnik, de súlyos következményei lesznek. Kiemelik azt is, számos esetben a diákok esnek a „vízió és elhivatás nélküli, etikátlan” tanerő által elkövetett bántalmazás áldozatául.

Már számos módszertan, törvény szabályozza a szülők, diákok és tanárok magatartását a tanintézményen belül, tette hozzá Csíky Csengele, aki szerint javítani nem fogja a helyzetet, de negatív következményei annál inkább lehetnek az intézkedésnek. „A pedagógustársadalom és a szülői közösségek között hidakat kell építeni, nem pedig az árkot mélyíteni” – világított rá. Meggyőződése, a közoktatás akkor fog működni, ha a szülő–diák–pedagógus hármas működik, a párbeszédet, együttműködést kell támogatni, erősíteni és kiépíteni ott, ahol ez nincs. „Ha egy olyan státusba emelik a pedagógust, ami által szinte teljes mértékben megközelíthetetlen lesz a szülő és a diák részéről, akkor ez a szakadékot mélyíti” – nyomatékosított.

„Egészen más irányba megy a világ körülöttünk, mi pedig, úgy tűnik, mintha visszafele haladnánk egy ilyen törvényjavaslattal” – vélekedett a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aki szerint ez visszavágna mindent, amit eddig sikerült kiépíteniük.