banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

A téli takarmány megtermelése okozza a legnagyobb gondot Hargita megyében

Az idei nyáron tapasztalt, hosszan tartó aszályos időjárás legnagyobb vesztesei az állattartó gazdák lehetnek Hargita megyében. A szálas és a szemes takarmányból is keveset tudnak termelni, az utóbbi napokban hullott csapadék pedig már nem sokat segít. Becze Istvánt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnökét kérdeztük.

Bár az utóbbi napokban esett csapadék némileg enyhítette a súlyos aszályhelyzetet Hargita megyében, ám az eső több növénykultúrának is későn érkezett – mondta el érdeklődésünkre Becze István. A szakember rámutatott, hogy olyan szinten aszályos volt az időjárás, amilyenre rég volt példa.

„Az állattenyésztés a fő mezőgazdasági ágazat Hargita megyében, Székelyföldön. A takarmánytermesztés esetében nagyon meglátszott az eső hiánya. Olyan kevés takarmány lett a gyepterületeken, hogy nagy problémát jelenthet. Meglátjuk, ez az eső mit fog produkálni a kaszálókon, mennyire lehet még takarmányt termelni az állatoknak” – fogalmazott az SZGE vezetője. Hozzátette: a legnagyobb problémát az jelenti, hogy sok gazdának, aki nem tud kellő mennyiségű szálas takarmányt termelni, gondot fog okozni az állatok kiteleltetése, és számukra a jószágok eladása jelenthet megoldást. Ugyanakkor az is megnehezíti az állattartók helyzetét, hogy az abrak-takarmánynak is folyamatosan növekszik az ára – emelte ki. Illusztráció | Fotó: Borsi Balázs

„Bízunk abban, hogy valamelyest lehet kompenzálni a károkat legalább a takarmánytermesztés esetében” – mondta Becze István. Mint hozzáfűzte: a nagyobb, főleg ipari ellátásra termelő mezőgazdasági cégek megpróbáltak megfelelően öntözni. A szakember szerint kiemelten fontos a hosszú távú tervezés, az esős időszak ellenére is tovább kell gondolni az öntözés megszervezését.

„Ha hosszú távon gondolkodunk, márpedig mezőgazdaságban nem lehet rövidtávon gondolkodni, akkor mindenképen arra van szükség, hogy bizonyos dűlőkben, falurészeken, falvakban, vagy akár térségekben összefogjanak a gazdák, az önkormányzatok, szervezetek és közösen alakítsanak ki olyan öntözési rendszereket, amelyekkel ezeket az időjárási kilengéseket túl lehet élni” – szögezte le Becze István. Kiemelte ugyanakkor, hogy a korábbi évek árvízvédelmi munkái miatt leszabályozták a patakmedreket, ami miatt hamar „kifut” a víz a megyéből.

Mint hangsúlyozta, kulcsfontosságú volna, hogy a mostanihoz hasonló esős időszakban lehullott csapadékot víztározókba tudják felfogni és később hasznosítani. „Nagyon sok olyan feladatunk lenne a következő időszakra, amit meg kell tennünk ahhoz, hogy hosszú távon versenyképesek tudjunk maradni” – emelte ki a szakember.

A térségben meghatározó haszonnövénnyel, a burgonyával kapcsolatosan Becze István elmondta: ott, ahol nem tudtak öntözni, nagyon megérződik a csapadékhiány. Határrésztől és talajtól is függ a vetés állapota, de általában véve sok kárt okozott a szárazság. Ugyanígy a kapásnövények, például a kukorica esetében is, amit egyre több gazda ültet Hargita megyében elsősorban takarmányozási céllal.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?