Kétmilliárd euróra van szüksége az állami válallatnak ahhoz, hogy el tudja kezdeni a Neptun Deep gázmező kiaknázást.

A nemzetközi pénzpiacról vehet fel kölcsönt a Romgaz, hogy finanszírozni tudja a fekete-tengeri földgáz kitermeléséhez szükséges beruházásokat. Ezt Răzvan Popescu, az állami gázipari vállalat vezérigazgatója nyilatkozta a közelmúltban.

A parttól mintegy 160 kilométerre található, 7500 négyzetkilométeres Neptun Deep gázmezőt a Romgaz az OMV Petrommal közösen fogja kiaknázni. Ahhoz, hogy megkezdhessék a kitermelést hozzávetőleg 4 milliárd eurós infrastrukturális beruházást kell elvégezzenek, amit fele-fele arányban fognak finanszírozni. Ez azt jelenti, hogy a Romgaznak 2 milliárd euróra, közel 10 milliárd lejre van szüksége.  

Răzvan Popescu  szerint a pénz egy részét belföldi befektetőktől szeretnék felvenni, kötvények kibocsátása révén, azonban kétli, hogy az egész összeget fedezni tudná a hazai piac. „Vegyes finanszírozásra gondoltunk. Fontos, hogy használjuk a román piacot, mert a Romgaz egy román vállalat. (…) Van pénz a piacon, ezért az összeg, amelyre gondoltunk elég nagy. Azt azonban nem tudjuk, hogy a román piac biztosítani tudná-e a teljes összeget, ezért azt szeretnénk, hogy ezek a kötvények nemzetközeik legyenek” – idézi az economica.net a clg vezérigazgatóját.   

Normális esetben egy olyan méretű vállalatnak, mint a Romgaz, a 2 milliárd euró előteremtése nem jelenthetne problémát. Az utóbbi 12 évben egyetlen olyan volt, amikor a cég 1 milliárd lejnél kisebb nyereséget ért el, a tavalyi profitja pedig 2,5 milliárd lej volt.

Ennek ellenére a Romgaznak nemigen vannak tartalékai, mivel a mindenkori kormányok gyakorlatot csináltak abból, hogy az állami vállalatok nyereségét átcsatornázzák a költségvetésbe. Nem volt kivétel az alól a Romgaz sem, melynek többségi tulajdonosa a részvénycsomag 70 százalékát birtokló Energiaügyi Minisztérium.

Tavaly még viszonylagos önmérsékletet tanúsított a kormány, hiszen csak 3,42 lej osztalékot fizetett a cég egy részvény után, ami összesen 1,31 milliárd lejt jelentett, a nettó profit 52,4 százalékát. 2021-ben azonban az osztalék részvényenként 3,8 lej volt, összesen 1,46 milliárd lej, a nettó profit 74,5 százaléka. Ez még mindig visszafogott mértékű tőkeelvonás volt ahhoz képest, hogy 2016 és 2018 között az akkori kormányok fejőstehénként használták a vállalatot, részvényenként 3,82, 6,83, illetve 6,03 lej osztalékot fizettetve vele.  

Mindez nem volt illegális, csupán káros. A közgazdaságtudomány a nyereség 30 és 50 százalék közti részének osztalék formájában történő kifizetését tartja egészségesnek, mondja Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdász adjunktusa.

Ha a tulajdonos ennél jóval többet von el, ami a Romgaz esetében több alkalommal is 90 százalékot meghaladó arányt jelentett, akkor a cég nem tud beruházásokat végrehajtani, tehát fejlődni. Egy jelentős beruházás előtt álló cég esetében ugyanakkor már a nyereség 50 százalékának osztalékként való kifizetése is erősen eltúlzott. 90 százalékot meghaladó arányú tőkeelvonás esetén egy vállalat jószerivel amortizációs beruházásokat sem tud végezni, vagyis pótolni az elhasználódott állóeszközöket, ami pedig csupán a szinten tartáshoz szükséges, nem jelent fejlődést.

A tervek szerint a Romgaz és az OMV Petrom 2027-ben kezdi el a nyíltvízi gáztermelést. A Neptun Deep mezőben a becslések szerint 100 milliárd köbméter földgáz rejtőzik.