Sosem leszünk egy súlycsoportban Norvégiával, ugyanakkor a fekete-tengeri földgáz nagyot lendít majd az ország gazdaságán.

A Fekete-tenger talapzatában rejlő készletek kiaknázásával Románia Európa legnagyobb gáztermelőjévé válik, jelentette ki a közelmúltban Sebastian Burduja. Az energiaügyi miniszter ezzel a Neptun Deep projektre célzott. A Neptun Deep gázmező kiaknázást az OMV Petrom és a Romgaz végzi majd, a kitermelés valószínűleg 2027-kezdődik.

Az aktuális becslések szerint a Neptun Deep készletei 100 milliárd köbmétert tesznek ki, s 10 éven át évi 8 milliárd köbmétert lehet majd felszínre hozni, utána pedig számottevően csökkenő mennyiséget. Az utóbbi időben évi 10 milliárd köbméteres termelésről is nyilatkoztak az illetékesek.

Románia tavaly 9,2 milliárd köbmétert termelt ki. Ennek a zömét a Romgaz adta, 4,9 milliárd köbméter, 3,5 milliárdot pedig az OMV Petrom hozott felszínre. Közel 600 millió köbméter nyíltvízi kitermelésből származott, s az amerikai tulajdonban levő Black Sea Oil & Gas (BSOG) nevéhez fűződik. A fennmaradó mennyiséget kisebb cégek hozták felszínre.

A BSOG két nyíltvízi lelőhelyet aknáz ki, az Ana és a Doina nevűeket, melyekben összesen 10 milliárd köbméter földgáz található. Idén már várhatóan 1 milliárd köbméter földgázt termel ki a cég, mely mennyiséget néhány évig tartani fogja, az évtized végére azonban 0,3 milliárd köbméterre csökken a termelés.

Mennyi is az annyi?

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy 2028-ban Románia gáztermelése akár 18-20 milliárd köbmétert, azonban a szakértők nem ennyire optimisták. Ennek az oka az, hogy a szárazföldi kitermelés hosszú évek óta csökken, mivel a gázkészletek kimerülőben vannak, s ez a folyamat az elkövetkező időszakban is folytatódni fog.

2010-ben az állami tulajdonban levő Romgaz még 5,8 milliárd köbméter földgázt hozott felszínre, tavaly azonban közel 16 százalékkal kevesebbet. Hasonló, de még hangsúlyosabb tendencia érvényesült az OMV Petrom esetében, mely 2010-ben 5,2 milliárd köbméter földgázt termelt ki, míg 2022-ben az akkori mennyiségnél közel harmadával kevesebbet.

„A romániai gázkészletek nagyon hosszú ideje vannak kiaknázásban: 70-80, egyesek pedig 110 éve. Ez nagyon hosszú idő, ami Európában unikumnak számít. Ezért ezek a készletek a végüket járják, leszálló ágon vannak” – nyilatkozta Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke, a Romgaz korábbi igazgatója.

Az országos elosztó hálózatot működtető Transgaz becslései szerint az évtized végén a Romgaz szárazföldi kútjai már csak évi 3,8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd felszínre, míg az OMV Petrom termelése 1,8 milliárd köbméterre csökken. Ez összesen közel 3 milliárd köbméterrel kevesebb a tavalyi termelésnél, vagyis az évtized végére, mikorra csúcsra járatják majd a Neptun Deep kitermelését, Románia teljes gáztermelése évi 15-16 milliárd köbméter lesz.

A feltételezés, hogy ezzel Európa legnagyobb gáztermelőjévé válnák, a vicc kategóriájába tartozik. A kontinens éllovasa Norvégia, melynek tavalyi gáztermelése 128 milliárd köbméter volt, többszöröse annak a mennyiségnek, amennyit Románia felszínre hoz majd az évtized vége felé. A második Azerbajdzsán, mely tavaly 46,7 milliárd köbméter földgázt termelt ki, a harmadik pedig Nagy-Britannia, 38,2 milliárd köbméterrel.

Ezen három ország egyike sem tagja az Európai Uniónak, így Románia néhány éven belül a közösség legnagyobb gáztermelője lehet, ami, ismerjük el, nem olyan nagy szó. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy Hollandia tavaly jelentősen csökkentette, idén pedig leállítja a termelést az EU legnagyobb gázmezőjén, a gröningenin. Annak ellenére, hogy tudatosan visszafogta a termelést, Hollandia tavaly bőven az EU legnagyobb gáztermelője volt 15,1 milliárd köbméterrel.

Bár Románia nem lesz a kontinens legnagyobb gáztermelője, a Neptun Deep kitermelése teljesen megszünteti majd az ország importfüggőségét, s valószínűleg exportra is lehetőséget teremt majd.