Három év alatt 1,9 milliárd lejjel kevesebb folyt be a kettes magánnyugdíj pillér alapkezelőihez az építőipari alkalmazottakra vonatkozó adókedvezmény miatt. Ez derül ki a munkaügyi tárcának egy liberális képviselő interpellációjára adott válaszából.

A minisztérium tájékoztatása szerint 2019 január 1. és 2021 december 31. között 750 ezernél több munkavállaló volt az építőipari dolgozóknak adókedvezményt biztosító 114/2018 sürgősségi kormányrendelet haszonélvezője. A 750 ezres létszám meglepően magas, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint ugyanis tavaly 430 ezren dolgoztak az ágazatban, az elmúlt két évben pedig még kevesebben.

Az említett jogszabály mentesíti az építőipari dolgozókat a személyi jövedelemadó, az egészségügyi biztosítási és a kettes pillér nyugdíjhozzájárulásának befizetése alól. Ez utóbbi a bruttó bér 3,75 százalékának felel meg. Ez azt jelenti, hogy az építőiparban dolgozók a fizetésüknek nem 25, hanem csak 21,25 százalékát fizetik be nyugdíjhozzájárulásként, vagyis a magasabb nettó kereset ára a kisebb nyugdíj lesz.

A személyi jövedelemadó és az egészségbiztosítási hozzájárulás egyaránt a bruttó fizetés 10 százalékát teszi ki. Az INS adatai szerint 2021 októberében 4 440 lej volt a bruttó átlagfizetés az építőiparban. 430 ezer munkavállalóval számolva 22,9 milliárd lejes éves béralapot kapunk, aminek a 10 százaléka közel 2,3 milliárd lej. Tavaly tehát, az építőmunkások adókedvezménye miatt 2,3 milliárd lejjel kevesebb pénz folyt be az államkasszába személyi jövedelemadó formájában, s 2,3 milliárd lej volt a kiesés az egészségbiztosítás tekintetében is.

Az ágazatban dolgozók ugyanakkor jogosultak közegészségügyi ellátásra, aminek a költségeit a többi adófizető állja, köztük olyanok, akik lényegesen kevesebbet keresnek az adómentesség kedvezményezettjeinél. Az INS adatai szerint tavaly ősszel az építőiparban 3 343 lej volt az átlagbér. Az adókedvezményben nem részesülő gazdasági ágazatokban dolgozók ugyanakkor 4 440 lej bruttó bérből csak 2 442 lejt kaptak kézhez, 900 lejjel kevesebbet, mint az építők.

Az interpelláló honatya arra is rákérdezett, hogy a munkaügyi tárcának szándékában áll-e a kettes pillérbe való befizetés kötelezettségét kiterjeszteni az építőiparra is. A kérdés felettébb indokolt, mivel az országos helyreállítási tervben Románia kötelezettséget vállalt az adókedvezmények megszüntetésére. A Cătălin Boboc államtitkár által aláírt dokumentum érdemi választ nem tartalmaz, csupán egy hivatalnoki bükkfanyelven megfogalmazott hosszú mellébeszélést.