Valamikor negyvenhárom, a múlt század elején pedig harmincnégy vízimalom őrölt Csernáton patakán, melyek közül az egyik ma turisztikai egységként tesz jószolgálatot. A körülötte újraépített, évszázados székely házakban, az istállóból kialakított közösségi térben és a panzióban értékmentés zajlik. Ugyanis a többhektáros területen a működőképes vízimalom mellett a székelység egykori életmódját is megtekintheti az odalátogató, valamint jóízűt falatozhat a hagyományos székely konyha kínálatából, ami az ünnepek közeledtével nagyobb jelentőségű, mint az év folyamán bármikor. Szőcs Ilona, a Malomkert panzió vezetője – egyesületével együtt – fontosnak tartotta a falusi építészet, a néphagyományok és a hagyományos konyha megőrzését, továbbörökítését, ezért döntött úgy, hogy a településszélen lévő területet a múltidézésnek szenteli. Náluk jártunk utána a legfinomabb töltött káposzta és bejgli titkának.

A Malomkert aprócska skanzen Felsőcsernátonban, területén almási és lemhényi régi székely házakat építettek újra, amelyekben turisták szállhatnak meg az év bármely időszakában, és szabadidejükben a helyszínen még működő vízimalmot is megcsodálhatnak. Az utolsók egyikét, benne a molnárok életmódjára jellemző eszközöket, rajta kívül a gazdaember mindennapjait elősegítő melléképületeket: csűrt, istállót, amelyek mindegyike tartogat turistabarát átalakítást: helyszíni kávézóba csöppen, aki az istállót nézegetné, kemencét és a hagyományos sütést fedezheti fel, aki a csűrben időzne. Közösségi tér, távol a világ zajától és a térerőtől, így az online világtól elszakadva térhet vissza az ember a gyökereihez.

Ebben a miliőben működik egy mára már híres-nevessé vált székely konyha is, ahol helyi szakácsnők főzik nagyanyáik, dédanyáik receptjeit, a Kovászna megyei jellegzetes székely ételeket, nagy hozzáértéssel, lelkesedéssel.

Tőlük tanultuk meg például, hogy a székelyes ünnepi fogások alapja az egyszerűség. Nem készül semmi sem túlbonyolítva, minden, ami a karácsonyi asztalra kerül, főként olyan alapanyagból jön létre, amelyeket a valamikori székely ember fáradságos munka árán előteremthetett. Savanyított káposztából töltött káposzta, aminek töltelékét a friss disznóvágásból származó hús, tojás, fűszerek és hagymán dinsztelt rizsből gyúrják, és csülökkel, disznózsírral főzik; és a hagyományos karácsonyok kalácsa – amit napjainkban felváltott a bejgli – lisztből, tojásból, cukorból, tejből, élesztőből dagasztva, mákkal töltve.