Oktatási, gyermeknevelési problémákra összpontosító szakmai programok, előadások, kerekasztal-beszélgetések és műhelyfoglalkozások zajlanak a Mentés másként pedagógiai konferencia keretében pénteken és szombaton Kolozsváron. A szakmai találkozó első napján a bullyingról és legfrissebb válfajáról, a cyberbullyingról szóló előadásra ültünk be, és megtudtuk, hogy hol érdemes kezdeni az iskolai közösségekben elterjedt, káros jelenség megelőzését.

A Mentés másként konferencia olyan pedagógusoknak, pedagógushallgatóknak, segítő szakembereknek, oktatási szakértőknek, művészeknek, médiában dolgozóknak szól, akik sokszor magányos harcosnak érzik magukat, amikor a közoktatásban próbálnak helytállni vagy változást elérni, írtuk beharangozónkban. A konferencia programjai a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban zajlanak, de egy részüket online is közvetítik.

Interneten követhettük azt a fél órás előadást is, amelynek első felében Dr. Dóczi-Vámos Gabriella bullying- és neveléstudományi szakértő beszélt a „hagyományos”, személyes térben történő bullyingról, második részében pedig Dr. Baracsi Katalin családjogi- és internetjogász vázolta a cyberbullyinggal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Dan Olweus svéd-norvég pszichológus meghatározását követve Dr. Dóczi-Vámos Gabriella felsorolta a bullying legfontosabb ismérveit: olyan cselekedethalmazról van szó, amelyet tudatosan, szándékosan és rendszeresen követnek el mások sérelmére, amely hosszú távon az áldozat megfélemlítéséhez vezet. A bántalmazó közösségekre jellemző, hogy a megfélemlítők népszerűbbek, és ezt az áldozat is így érzi. Az áldozatot egyébként egyszerűen kipécézik, és ha a reakciója „megfelelő”, akkor a bántalmazó folytatja a viselkedését.

Tíz éves kor után rögzölhetnek a bullying esetén vállalt szerepeink

A bullying fontos ismérve az is, hogy nem két ember között zajlik, hanem társas helyzetben, közösségben, és általában a gyerekek 85 százaléka részt vesz benne, például szemlélőként. Ilyenkor egy bizonyos szereprendszer alakul ki: vannak aktív zaklatók, passzív szemlélők és védelmezők is. Dr. Dóczi-Vámos Gabriella kiemelte, ezek a szerepek tíz éves korig nem rögzülnek, a gyerekek kipróbálják egyiket és másikat is, tíz éves kor után viszont rögzülhetnek, kamaszkorban meg is szilárdulhatnak, ami komoly problémát jelent. Ide vezethető vissza például az ún. bystander effektus is: amikor valaki nem vállalja a felelősséget, és nem lép közbe akkor, amikor szemtanúja egy bántalmazásnak.

A szakember a felnőttek és a tanárok felelősségét hangsúlyozta a bullying megelőzésében. Egy 2016-os esettanulmányban kimutatta, hogy a gyerekek, a tanárkollegák és a szülők 70 százaléka az osztályfőnököt keresi meg, ha bántalmazó helyzetet észlel iskolai környezetben, érdekesség viszont az, hogy a kérdésekre válaszoló gyerekek kisebb százaléka gondolta azt, mint a válaszadó tanárok esetében, hogy van olyan felnőtt, aki komolyan venné, ha problémával fordulna hozzá. Míg a tanároknak csak 15 százaléka gondolta azt, hogy a bántalmazás, a zaklatás tabutéma az iskolában, a diákok 47 százaléka gondolta így.

Dr. Dóczi-Vámos Gabriella végül a bullyingot elősegítő, illetve annak esélyét csökkentő iskolai körneyzetet jellemezte. Mint mondta, valószínűbb a bullying az olyan iskolában, ahol abszolút tekintélyelv uralkodik, de ott is, ahol túl engedékeny a légkör. Favorizálja a bántalmazást az, ha a több tanulást büntetésként kezelik, akárcsak a következetlenség, kiszámíthatatlanság, az, ha a gyerekek érzelmei, érzései nincsenek figyelembe véve, ha túl erős versenyszellem, és nem adnak helyet tévedésnek, ha jelen van a fenyegetés, zsarolás, megfélemlítés, megalázás.

Csökken ugyanakkor a bullying esélye, ha az oktatási intézményben tisztelettel teli légkör uralkodik, világosak a keretek és reálisak az elvárások, lehetőség van az egyéni és az közösségi felelősségvállalásra, döntésre, a problémákat megvitatják, a hibákat jóvá lehet tenni, ér nemet mondani, és főleg, egyértelmű a diákok számára, hogy a pedagógusok és az iskola baj esetén segít.

Romániában önálló törvényi tényállás a cyberbullying

A hagyományos bullyinghoz képest a cyberbullying 24 órás folyamatot jelent, az áldozat gyakorlatilag a nap minden percében fenyegetve, megalázva érezheti magát, emelte ki Dr. Baracsi Katalin.

A jogász felhívta a figyelmet arra, hogy Románia szerencsésebb helyzetben van Magyarországhoz képest abból a szempontból, hogy a skandináv minta szerint a román büntetőtörvénykönyvben önálló törvényi tényállás a cyberbullying. A magyar álláspont az, hogy a büntetőtörvénykönyvben le van fedve minden olyan terület, ami cyberbullyinghoz vezethet, a szakértő szerint viszont jobb, ha le van írva egy adott bűncselekmény.

Dr. Baracsi Katalin szerint a megelőzés fontos része a pedagógusok és a szülők tájékoztatása, ezért rövid előadásában elsősorban az online bántalmazás meglepően sok formáját vázolta. Néhány ezek közül:

• lejáratás, rossz hírnév terjesztése (valótlan állítások terjesztése, az áldozat elszigetelése a baráti társaságától, identitáslopás)
• doxing (személyes adatok engedély nélküli közzététele, beleértve a rólunk készült fotókat, felvételeket)
• kiközösítés, kibeszélés (ennek táptalaját jelentik a járványhelyzet miatt elterjedt különböző csevegő csoportok, amelyekbe nem engedik az áldozatot, vagy azért hozzák létre ezeket, hogy ott csúfolkodjanak vele)
• becsapás (információt csalnak ki valakitől, és ezzel visszaélnek a közösségi médiában)
• flaming (online gyűlölködés)
• cyber stalking (az áldozat pl. olyan tartalmú üzenetet kap, ami az aktuális ruházatára, útvonalára utal, hogy érezze: megfigyelik, követik)
• sexting (intim tartalmak megosztása)
• grooming (amikor egy felnőtt online behálóz egy kiskorút)
• bosszúpornó (szexuális aktusról készült felvételek közzététele, ami kiskorú áldozat esetében gyermekpornográfiának minősül)
• sharenting (azaz: share+parenting – a szülők elárasztják a közösségi médiát a gyerekükről készült felvételekkel, amelyek soha nem tűnnek el onnan, és később az iskolai környezetben bántalmazás alapjai lehetnek)

Mint a szakember elmondta, a fenti bántalmazási formák bármelyike átfordulhat rendszeres internetes zaklatásba. Dr. Baracsi Katalin hangsúlyozta, hogy a megelőzés mellett fontos az ún. digitális reziliencia kialakítása, ami a humor, problémamegoldó-képesség, az érzelmi intelligencia fejlesztésével növeli az esetleges bántalmazó helyzetekkel való megküzdési képességet.

Kapcsolódó

Miért veszélyes, ha folyton képet posztolunk a gyerekünkről? Szakembert kérdeztünk

Ami ma vicces és aranyos, az később lehet ciki, sőt, a kiközösítés és bántalmazások tárgya is, nem beszélve arról, hogy a fotók és videók manipulálhatók, és a gyermek arcát mémeken, szexuális tartalmakban, reklámokban vagy hirdetésekben is felhasználhatják.

közösségi média gyermekek

A Mentés másként konferncia előadóiról, illetve a műhelypanelekről részletesebben ide kattintva lehet olvasni, a teljes program pedig a konferencia hivatalos közösségimédia-oldalán, itt érhető el.