Az online oktatás során a kamerák bekapcsolása elsősorban azoknál az egyetemi hallgatóknál okozott problémát, akik valamelyik társadalmi kisebbséghez tartoztak. Ezen diákok 38 százaléka számolt be arról, hogy neki a legnagyobb baja a kamerával az, hogy a háta mögött feltűnik valamelyik lakótársa, családtagja vagy rokona, 26 százalékuk pedig azért nem tette láthatóvá magát, mert szerinte nem megfelelő az a fizikai környezet, amelyben épp tartózkodik, derül ki az Ecology and Evolution folyóiratban nemrég publikált tanulmányból. 

A New York állambeli Cornell Egyetem agrártudományi karán működő oktatásmódszertani laboratóriumot vezető Sárváry Márk és kollégái a kezdettől arra ösztönözték diákjaikat, hogy ne csak passzívan, hallgatóként legyenek jelen a foglalkozásokon, hanem kapcsolják be webkameráikat is. Mivel a tavaszi szemeszter végére láthatóvá vált, hogy a hallgatók többsége elzárkózik a kéréstől, Sárváry és Frank Castelli posztdoktori kutató munkatársa online kérdőívet szerkesztettek, amellyel módszeresen kikérdezték a kurzusaikra járó diákokat az online oktatás tapasztalatairól, kifejezetten rákérdezve a kamerahasználatra, írja a Qubit.

Kapcsolódó

A második félévben is az online dominál az erdélyi magyar felsőfokú oktatásban

A járványügyi adatok kedvező alakulása esetén év közben át lehet majd térni a hibrid, illetve a jelenléti oktatásra.

online oktatás egyetem BBTE Sapientia EMTE

A tavaszi szemeszter végén végzett összesítés szerint az sem vezetett eredményre, hogy a tanárok bátorították diákjait a kamera bekapcsolására: az oktatók a kívántnál jóval szerényebb mértékű, az oktatási élményt és a hatékonyságot jelentősen csökkentő kamerahasználatról számoltak be, ezért is döntöttek a szakemberek a felmérés mellett. A tanulmány többek közt arra is rámutatott, a többségi társadalomhoz tartozók közül csak a diákok 24 százaléka aggódott a háta mögött feltűnőktől és 13 százalék magyarázta a be nem kapcsolást a nehezen vállalható háttérrel. 

Sárváry és Castelli a kamerahasználat kötelezővé tételét továbbra sem javasolják azoknak, akik ismét távoktatás során ismerkednek a tananyaggal, mert úgy vélik, az csak ráerősítene a frusztrációs spirálra. Szerintük inkább azt kell elérni, hogy a bekapcsolt állapot legyen a norma. Ehhez olyan alternatív megoldások bevetését szorgalmazzák, amelyek a „mutasd és mondd” pedagógiai alapvetését alkalmazzák. Szerintük már az is növeli a kamerabekapcsolási kedvet, ha az oktató időnként megszakítja előadását, szünetet tart és kérdez. 

Sárváry és Castelli ugyan még nem készített újabb kutatást a témában, de az egyetemi visszajelzések szerint azok a tanárok, akik éltek javaslataikkal a tavaly őszi szemeszterben a korábbiaknál aktívabb kamerahasználatról számoltak be. Vagyis érdemes volt megkérdezni a diákokat, hogy mi is a bajuk a láthatósággal.